Németország két felének összenövése politikai értelemben megvalósult az elmúlt 25 év során, de gazdasági és mentális szempontból még sok a tennivaló. Lényegében ez az üzenete annak a tanulmánynak, amelyet most tett közé a Népesség és Fejlődés Intézete Berlinben.

Ebből kitűnik az is, hogy az élet számos területén szakadék tátong a két országrész között. Gazdasági téren alighanem a legfontosabb az, hogy a nyugatnémetek átlagosan 800 euróval többet keresnek havonta, mint az egykori NDK lakói.

Ami a foglalkoztatottságot illeti, szintén előnyben vannak a nyugatnémetek, ugyanis a munkanélküliség aránya még ma is közel 3 százalékkal magasabb a keleti tartományokban. Így nem véletlen, hogy az életszínvonal is alacsonyabb a volt NDK-ban, mint a nyugati tartományokban.

A felmérés fényt derít a szokásbeli különbségekre is. A keletnémetek általában borúlátóbbak nyugati honfitársaiknál,
alacsonyabb arányban vesznek részt a választásokon, jórészük nem tartozik egyetlen felekezethez sem, inkább Skodával, vagy a Távol-Keleten gyártott autóval közlekedik és továbbra is fennhéjázónak tekinti a nyugati tartományok lakóit.

Mindez arra vall, hogy az egyesülés kancellárja, a jelenleg megrendült egészséggel küzdő Helmut Kohl, alaposan tévedett, amikor 1990-ben úgy vélte, hogy néhány év alatt teljesen összeforr az ország keleti és nyugati fele. Időközben általánossá vált az a vélemény, hogy még jó pár esztendőt is eltart, ameddig valóban egységes Németországról lehet szó.