Infostart.hu
eur:
381.94
usd:
325.04
bux:
125197.21
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma

Feladta a leckét a G7 a dekarbonizációval

35 éven belül meg kell kezdeni a fosszilis energiahordozók kiiktatását a gazdaságból, és az évszázad végére teljesen búcsút kell mondani a szénnek, földgáznak és kőolajnak - ezt a célt hirdette meg a hét legfejlettebb ipari állam vezetője. De mit is jelent az úgynevezett "dekarbonizáció"?

Merész célkitűzést fogalmaztak meg a G7-es csúcs résztvevői Bajorországban: azt akarják, hogy a világgazdaság viszonylag rövid időn belül kezdje meg az átállást a fosszilis fűtőanyagokról a megújuló energiahordozókra és az atomenergiára, hogy mérsékeljék az éghajlatváltozás káros hatásait.

A világnak lépéseket kell tennie, hogy 2050-re a 2010-es szinthez képest 70 százalékkal visszafogja a klímaváltozást elősegítő gázok emisszióját, azaz közelebb kell kerülni az úgynevezett "dekarbonizáció" megvalósításához.

Ezt a kifejezést rendszeresen használják a klíma-politikával foglalkozó szakértők, aktivisták és politikai vezetők, az éghajlatváltozást leginkább elősegítő gáz, a széndioxid alkotóelemére, a szénre utalva.

A G7-ek vezetői most azt a célt fogalmazták, meg, hogy az energiatermelés, az ipar és a közlekedés szereplői radikális változásokat vezessenek be.

Egyrészt adják fel a szén, a földgáz és a kőolaj alkalmazását, vagy amíg használják ezeket az energiahordozókat, fejlesszenek ki olyan, kereskedelmileg is életképes technológiát, amivel kivonják a légkörből a kibocsátott üvegházhatású gázokat és azokat valahol tárolják.

Egyes vélemények szerint a G7-ek egyelőre nem kötelező jellegű ajánlást tettek és a nagy kérdés az, hogyan valósítják meg ezt a célt a fejlődő és feltörekvő gazdaságokkal egyetértésben.

Ahhoz, hogy megtegyék az első lépéseket, a célkitűzéseket törvénybe kell iktatniuk saját országaikban. Ezt követően el kell érniük, hogy a fejlődő és feltörekvő államok, amelyek gyors ütemben akarják kiemelni lakosságukat a szegénységből, vállalják, hogy - számukra még költségesebb módon - dekarbonizálják gazdaságaikat.

Ugyanakkor valójában a G7-ek között sincs teljes egyetértés: Németország és Franciaország előbbre tart, mint például Kanada és Japán. Viszont miközben a németek hátat fordítottak a nulla emissziót jelentő atomenergiának, a franciák kitartanak mellette.

A fejlett, de nem G7-es ipari országok közül a tavalyi G20-as csúcs házigazdája, Ausztrália erősen vonakodott attól, hogy napirenden tartsák a klímaváltozás kérdését.

A világ országai az év végén, Párizsban próbálnak majd megállapodni egy új nemzetközi klíma-egyezményről. Ennek célja az lesz, hogy az ipari forradalom előtti időkhöz képest 2 Celsius fok alatt tartsa a világon az átlaghőmérséklet emelkedését és a G7-ek elhatározása fontos mérföldkő ezen az úton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Dán kormányfő az EU-csúcson: Grönland ügyében nyitottak vagyunk az együttműködésre az Egyesült Államokkal

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben az EU-csúcson csütörtökön késő este.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugrottak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódott az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×