Londonban 1867 óta helyeznek el táblákat a hírességek szülőházán vagy lakóhelyén, és ez minden esetben bizottsági döntés alapján történik. A városszépészet felelősei már a múlt század eleje óta elhatározták, hogy csak egyféle tábla elfogadott. Ez időt álló és öntisztító Wedgewood-kerámiából készül, kerek, világoskék színű, s nincs rajta más, mint fehér betűkkel néhány sor, névvel, dátumokkal és a megnevezett személy munkásságának leírásával.
Az első emléktáblát a költő Lord Byron lakóhelyének falára tették fel, az Oxford Street közelében, s a közelmúltban kapott hasonlót a Csornán 1854-ben született, de Magyarországról már ifjan elszármazott Gestetner Dávid, a stenciles sokszorosító feltalálója, aki Angliában lett e találmányából multimilliomos.
Londonban 870 kék emléktábla van, jelöli egy azt a villát is a Portobello Roadnál, ahol valaha Kossuth Lajos szállt meg, s van tábla az Angliában élt híres portréfestő, László Fülöp hajdani házán, a brit állampolgárként Nobel-díjjal jutalmazott Gábor Dénes, a filmproducer Sir Korda Sándor és a kontaktlencsét tökéletesítő Dallos József egykori munkahelyén.
Némi huzavona után feltettek emléktáblát arra az épületre is a Kensington negyedben, ahol Bartók Béla vendégeskedett, amikor hangversenyei voltak Londonban, de ugyanez a kerület hiába próbálta meggyőzni a bizottságot arról, hogy táblát érdemel a világhírű író, Arthur Koestler hajdani lakóhelye. Az elutasítás oka az volt, hogy a bizottság megítélése szerint Koestler nem volt eléggé erkölcsös ember.
Ez igen különös indoklás, hiszen van emléktáblája Londonban Jimi Hendrix gitárosnak és az előjegyzési listán szerepel Phylls Dixie, aki 1940-ben első volt a háború alatt, főleg a katonák szórakoztatására nyílt sztriptízszínház vetkőző lányai közül. Az ő táblájának elhelyezésével azonban még sokáig várni kell, mert nem futja rá a megnyirbált költségkeretből.
Súlyos gond merült fel az elektromos autózással kapcsolatban