A kampány Angliába is egyre élesedik. A konzervatívok óriásplakátokon mutatnak rá a munkáspárti kormány elkövetett vagy várható hibáira: a szöveg felsorol egy-egy negatív tényezőt és ezek mellett Gordon Brown miniszterelnök önelégült portréja az illusztráció.
A Munkáspárt immár volt miniszterelnökét, Tony Blairt is csatarendbe állította: ő vidéken elhangzó szónoklatokban dicséri utódát, Gordon Brownt, akitől szerinte egyedül várható, hogy gazdasági téren rendbe tudja tenni az országot. Kommentátorok úgy vélik, hogy Tony Blair szerepeltetése nem szerencsés, mert az iraki háború megkezdésére emlékezteti a kormányt emiatt elmarasztaló szavazókat.
A konzervatívok energikus fiatal pártvezetője, David Cameron minden fórumon igyekszik bizonyítani a kormányváltás szükségét, de a felmérések egyelőre csak néhány pontos konzervatív előnyt mutatnak. A májusi választáson előfordulhat, hogy három-négy tory képviselővel több kerül be, és mégis Gordon Brown marad a miniszterelnök. Egy harmadik erő billentheti csak át a mérleg nyelvét, a liberális párt, amely nem húz határozottan egyik irányba sem: akár Gordon Brown, akár David Cameron pártja szerez többséget, velük kell megegyeznie.
A brit hagyomány szerint hat nappal a választás eredményének kihirdetése után már elkezdhetné munkáját a kormány. Patthelyzet esetén a királynő a választás megismételését is elrendelhetné, de ha ilyen döntés elé kerül, erről a tanácsadói le fogják beszélni, mert a megismételt választás rendkívül káros lenne a brit gazdaság számára. Elszállna a nemzetközi bizalom az iránt, hogy Nagy-Britannia rendezni tudja hatalmas, a nemzeti jövedelem 12 százalékát kitevő, Görögországéhoz hasonló méretű államadósságát, és elvesztené AAA szintű hitelbesorolását.
A királynő tehát, gazdasági természetű államérdekre hivatkozva, nem írna ki újabb választást. Ehelyett hat napos kormányalakítási idő helyett 18 napot adna arra, hogy a két nagy erő állítsa maga mellé a liberális pártot a zavartalan parlamenti munka érdekében.
Ha a konzervatívok jelentéktelen arányú előnyt szereznek és Gordon Brown nem mond le, jogukban áll bizalmatlansági indítvány benyújtani ellene. Utoljára 1974-ben fordult elő, hogy Ted Heath konzervatív kormányfő a helyén próbált maradni, vállalta volna a kisebbségi kormányzást négy képviselőnyi hátránnyal, de a liberálisokkal nem jutott dűlőre, és a bizalmi szavazás során alul maradt. Kérdés, mit hoz a nagy-britanniai választás 2010 május elején.
Megjöttek az adatok a koreai veszteségekről, közben Kijevet könyörtelen dróntámadás érte