Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Németország kételyei az afganisztáni jelenlét kapcsán

Berlinben a külügyminiszter a jövő hónapra tervezetett nemzetközi Afganisztán-értekezlet bojkottálását helyezte kilátásba, ha azon a katonai jelenlét kérdése lesz a fő téma. Nyilatkozatát megelőzően a védelmi miniszter pedig síkra szállt amellett, hogy határozzák meg az Afganisztánba vezényelt német erők kivonásának időpontját.

Guido Westerwelle egy interjúban közölte, hogy csak akkor vesz részt a januárban esedékes nemzetközi Afganisztán-konferencián, ha azon a békés kibontakozást elősegítő politikai és gazdasági javaslatok is napirendre kerülnek. Mint a külügyminiszter fogalmazott, nem látja értelmét a találkozónak, ha ezen csupán a csapaterősítés ügyét vitatják meg.

Ez lényegében válasz Obama elnöknek is, mert az amerikai kormány a közelmúltban az Afganisztánba vezényelt német egységek létszámának emelését sürgette. Westerwelle az interjúban egészségesnek nevezte, hogy a németek fenntartással élnek a német hadsereg külföldi feladatvállalásával szemben.

Hasonló szellemben nyilatkozott a védelmi miniszter is, aki javasolta a kormánynak, hogy határozza meg az Afganisztánba vezényel német alakulatok hazarendelésének időpontját.

Karl-Theodor zu Guttenberg szerint pontosan meg kell határozni azt is, hogy mi az afganisztáni német jelenlét célja. A védelmi miniszter a számos polgári áldozatot követelő kunduzi incidenssel kapcsolatos ellentmondásos nyilatkozatai ellenére az egyik legnépszerűbb berlini politikus.

Noha a tavaly szeptemberi kunduzi légitámadás körüli vitában az ellenzék Guttenberg haladéktalan lemondását követelte, a lakosság elsöprő többsége a védelmi miniszter mellett foglal állást és a legfrissebb közvélemény-kutatás kimutatása szerint amíg esetleg be nem bizonyosodik, hogy Guttenberg szándékosan hazudott Kunduzzal kapcsolatban, addig töretlenül növekedni fog népszerűsége.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×