Tudomány

Egymástól eltérő irányban és módon fejlődtek az emberi faj egyes csoportjai az elmúlt 10 ezer évben - állítják egy tudóscsoport tagjai, akik szerint ez a megállapítás megkérdőjelezi az etnikum biológiai fontosságáról szóló elképzeléseket.

Korábban sosem látott felvételeket hozott nyilvánosságra a Londoni Zoológiai Társaság a hosszú fülű ugróegérről, hogy felhívja a figyelmet a kevéssé ismert faj helyzetére: az aprócska, ám óriási hallószervvel rendelkező állat ugyanis veszélyeztetett.

Betarthatatlanok a klímaváltozás elleni fellépés részeként hozott célkitűzések - állítja egy vezető brit, illetve egy német éghajlati szakértő. Sir David King és John Schellnhuber szerint a politikusok túlságosan lassan lépnek fel az gázkibocsátás csökkentéséért.

Svéd tudósok megtalálták azt az agyterületet, amely a lényegtelen információk szelektálását végzi, így létfontosságú a jó emlékezet szempontjából. A Karolinska Intézet szakemberei kísérleteik során azt tapasztalták, hogy a memória használata közben jelentősen nő a törzsdúc területének aktivitása.

A negyventonnás óriás gyengéden átöleli uszonyával kicsinyét, amint a trópusi vizek felől a sarkvidék felé tartanak - ilyen és ehhez hasonló, soha nem látott képek láthatók az Animal Planet filmjében, amely a hosszúszárnyú bálnák életét mutatja be.

Elhunyt Borzsák István akadémikus. A nemzetközi hírű klasszika-filológia professzort, az Eötvös Kollégium Baráti Körének alelnökét december 9-én érte a halál.

Elképzelhető, hogy Leonardo Da Vinci arab származású volt - erre a következtetésre a reneszánsz zseni egyetlen teljes ujjlenyomatának vizsgálatával jutottak olasz kutatók.

Izraeli tudósok szerint a génállomány jelentősen befolyásolja, hogy egy ember mennyire nagylelkű.

Csontritkulást okozhat a depresszió - derült ki egy brit kutatásból. Megállapították, hogy a változás kora előtt a nőknél a lelkiállapot összefüggésben van a csontok sűrűségével.

Az óriás köpködő kobra egy új alfaját fedezték fel Kenyában: a rekordméretű hüllő hossza majdnem három méter, a mérge pedig elég legalább 15 ember meggyilkolására - jelentette be egy környezetvédő csoport.

Félmillió éves emberi maradványokban találtak tuberkolózisra utaló jeleket a tudósok. A TBC eddig ismert legrégebbi áldozata körülbelül 5 ezer éve hunyt el.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem zárja ki azt, hogy Kínában egy családon belül a madárinfluenza emberről emberre való terjedése okozott újabb fertőzést.

Ausztrál tudósok új frontot nyitottak a globális felmelegedés elleni harcban. Megpróbálják megakadályozni, hogy a szarvasmarhák és birkák metángázt bocsássanak ki. Mindebben pedig nemzeti jelképük, a kenguru sietett a segítségükre.

Gallyakat, növénydarabokat visznek a hím delfinek a nőstényeknek, így udvarolnak azoknak - derül ki egy új kutatásból. Ha a tudósok jól értelmezik ezt a jelzést, akkor az azt jelenti, hogy nem csak az embereknél és a csimpánzoknál figyelhető meg a kulturális viselkedés.

Nagyobb valószínűséggel lesznek szorongó és depressziós felnőttek a kis súlyú újszülöttekből. A későbbi mentális problémák kialakulásában szerepet játszhat az is, ha később érik el a fejlődési mérföldköveket, például idősebb korban tanulnak meg a gyerekek járni.

Magyar idő szerint a késő esti órákban lövik fel az Atlantis űrrepülőgépet, amely magával viszi a Nemzetközi Űrállomásra az Európai Űrkutatási Ügynökség laboratóriumát is. A húsz év után az űrbe kerülő eszköz azt is jelenti, hogy az európaiaknak ezentúl nagyobb beleszólásuk lesz az űrállomás üzemeltetésébe.

Kiderítették amerikai kutatók, mitől lassul le az ember mentálisan, ha megöregszik: a korral folyamatosan csökken agyunknak az az állománya, amely a kommunikációt biztosítja a fontos területek között.

Német régészek kétezer évvel ezelőttről származó ragasztó maradványait fedezték fel, amellyel ezüstből készült babérágakat erősítettek egy légionárius sisakjához.

Egyetlen protein szaga vérengző vadállattá változtatja az egyébként félénkségükről ismert egereket. A feromon illatáról eddig is sejtették, hogy fokozza az agressziót, de a kaliforniai kutatóknak most sikerült először be is bizonyítani az összefüggést.

Az influenza duplájára növeli a szívroham és agyvérzés veszélyét - derült ki egy átfogó kutatásból, amelyet brit kutatók végeztek. Egy héten belül kétszer, három napon belül viszont már négyszer nagyobb az influenzások esélye arra, hogy szívrohamot vagy agyvérzést kapjanak, amelyben minden harmadik közülük meg is hal.