Tudomány

Mintegy 10 évvel nőtt az átlagos élettartam a világon az elmúlt 35 évben, a halálesetek 70 százalékát már nem fertőző betegségek okozzák, ami nagy eredmény - állapítja meg egy nagyszabású tanulmány, amely a The Lancet tudományos szakfolyóirat csütörtöki számában jelent meg.

Bő 1000 évvel ezelőtt Japán "kozmopolitább" volt, mint azt eddig gondolták, a 8. században például egy perzsa tudós is dolgozott a korabeli kormánynak - állapították meg japán régészek.

Súlyos állapotban került egy londoni kórház sürgősségi osztályára egy négyéves autista brit kisfiú, akivel szülei egy alternatív terápia keretében hónapokon át 12 különböző táplálék-kiegészítőt, köztük keserűsót, tőkehalmájolajat, tevetejet és ezüstöt vetettek be.

Mégsem volt annyira pusztító a mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett esemény, amelyről úgy tartják, hogy a tengeri fajok 96 százalékának a kipusztulásához vezetett - állítja Steven Stanley, a Hawaii Egyetem paleontológusa és evolúciós biológusa.

Megaaszály fenyegeti a már amúgy is krónikus szárazság sújtotta amerikai délnyugatot a globális felmelegedés miatt - figyelmeztettek kutatók a Science Advances című tudományos szaklapban.

Az emberi élettartam végső határa 115 év lehet egy új amerikai tanulmány szerint, mely évtizedek adatait elemezte - írta a BBC hírportálja a Nature tudományos lap alapján.

A daganatok keletkezésének és a kezelésekre kialakuló ellenállásnak új mechanizmusait tárták fel a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem fiatal kutatói. A részleteket Szüts Dávid, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a genomstabilitás kutatócsoport vezetője mondta el az InfoRádió Szigma- a holnap világa című új, tudományos magazinjában.

Ma már olyan szinten lehet szerves vegyületeket tervezni, szintetizálni és a nanovilágban összerakni, mozgatni, mint ahogy fémeket, ötvözeteket lehet mintázni és megmunkálni - mondta az MTI-nek szerdán Perczel András kémikus, az MTA tagja, az ELTE Természettudományi Kara Szerves Kémiai tanszékének vezetője annak kapcsán, hogy molekuláris gépek kutatásáért ítélték oda idén a kémiai Nobel-díjat.

A poszméhek bebizonyították, hogy a rovarok is képesek új képességeket elsajátítani és továbbadni azt: brit kutatók megtanították nekik, hogy lábaikkal egy madzagot meghúzva táplálékhoz juthatnak, az új ismereteket a betanított egyedek továbbadták fajtársaiknak.

Rugalmas, hajlítható akkumulátort fejlesztett ki a japán Panasonic, az újítást Japán legnagyobb elektronikai vásárán, a Ceatecen mutatták be.

A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

A gyerekkorban átélt traumák felgyorsíthatják a felnőttkori öregedést egy nagyszabású, hosszú távú kutatás szerint.

Finn kutatók kimutatták, hogy az északi fénnyel, az aura borealisszal kapcsolatban emlegetett hang nem az emberi képzelet szüleménye, hanem valóban létezik, különleges elektromágneses jelenség okozza.

A legfejlettebb robottechnológiát felvonultató nagyszabású bemutatót tartanak 2020-ban Japánban, ahol a gépek versenyeznek is egymással - döntött a japán kormány.

A magányosan élő idősek és a gyermektelen nők számára készített robotot a Toyota Motor Corp. japán autógyártó, amely jövőre kezdi árusítani a mindössze tíz centiméter magas apróságot a kelet-ázsiai szigetországban.

Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben, ennek oka a klímaváltozás, ilyen meleg utoljára az egyik jégolvadási időszakban, vagyis interglaciálisban volt, amikor 6-9 méterrel volt magasabb a tengerszint, mint most - állapították klímakutatók.

Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

A mellrák legsúlyosabb, testszerte áttéteket képező típusának molekuláris és genetikai okait kutatják amerikai tudósok a lehető legtöbb önként jelentkező beteg bevonásával.

Mérgező, veszélyes anyagok, rákkeltő klórvegyületek szabadulhatnak fel, ha elolvad a jég a Grönlandon lévő Camp Century nevű, egykori amerikai katonai kutatóbázis fölött.

A rák és a központi idegrendszer olyan degeneratív betegségeinek megértésében, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór különösen nagy szerepe van szakértők szerint az autofágia folyamatának, amelynek kutatásáért idén Oszumi Josinori japán tudósnak ítélték oda az orvosi Nobel-díjat.