eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Az izlandi polgári védelem (Almannavarnadeild) által közreadott felvételen láva tör fel a kőzetrepedésekből a Reykjanes-félszigeten, Grindavík délnyugati halászvárostól mintegy 4 kilométerre 2023. december 18-án, miután késő este 3,5 kilométeres repedés keletkezett a földfelszínen. A hasadék hossza azóta nőtt, jelenleg másodpercenként mintegy 100-200 köbméternyi láva lövell ki rajta. A félszigeten hetekkel korábban észlelt, vulkánkitörés veszélyre figyeleztető szeizmikus tevékenység miatt a hatóságok novemberben átmenetileg kiürítették a várost.
Nyitókép: MTI/EPA/Izlandi polgári védelem

Hiába emeltek Izlandon földgátat a vulkáni tevékenység ellen - videó

Újabb vulkánkitörést jelentettek vasárnap Izlandról. A Reykjavíktól 40 kilométerre délnyugatra fekvő halászváros csaknem 4 ezer lakosát kitelepítették.

A vulkánkitörés vasárnap reggel nem sokkal reggel 8 óra után kezdődött.

Harangi Szabolcs geológus, az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádióban elmondta, egy néhány száz méteres hasadék nyúlt meg 1 kilométer hosszúra, lávafüggöny csapott fel, nem olyan magasra, mint legutóbb, a veszélyessége abban állt, hogy közel volt lakott területekhez.

"Sőt, a hasadék fölvágta azt a földgátat is, amelyet az elmúlt hetekben építettek a lávaöntés ellen, ez azt jelenti, hogy az egyik lávanyelv el is indult a település felé, és végül egy újabb hasadék nyílt fel, és ez most már közvetlenül a település mellett van, nem sokra rá a lávafolyás elérte a házakat is. Elindult az a folyamat, amely

  • 2014-ben a Zöld-foki-szigeteken,
  • 2018-ban Hawaiin,
  • 2021-ben pedig a Kanári-szigetek egyik szigetén, Las Palmas-n

volt tapasztalható" - részletezte Harangi Szabolcs.

Így védte a földsánc Grindavikot. Végül a láva áttört rajta egy helyen:

A láva tehát házak között mozog, település pusztul el általa.

A vulkánkitörés ugyanakkor nem érinti a régió légi közlekedését, a repülők továbbra is tudnak közlekedni és ez így is maradhat. Ám van egy olyan veszélye a vulkáni működésnek, hogy tovább szakad a felszín, és az óceáni kéreg alatt is megnyílik a föld, és akkor "robbanásosabb jellegűvé" válhat a kitörés.

Az izlandi Reykjanes-félszigeten mintegy 800 év nyugalom után 2019. végén változott a helyzet, földrengésrajok pattantak ki, felszínemelkedés történt, ami magma felnyomulásával volt magyarázható. Majd 2021-ben megkezdődött a vulkánkitörések sora - idézte fel az Infostartnak küldött összegzésében Harangi Szabolcs. Először egy elzárt dimbes-dombos területen zajlottak a kitörések, amelyek turisták tízezreit vonzották a helyszínre. 2023 októberében azonban egy új helyen mutatkoztak a kitörés előjelei, mégpedig egy népszerű turistalátványosság, a Kék Lagúna közelében.

November 10-11-én a magma a felszín alatt oldalirányba nyomult, nagyon erőteljes földrengésekkel kísérve. A Sundhnúkur hasadékzóna mintegy egy métert szélesedett, repedések, hasadékok alakultak ki, többek között Grindavik településen is.

Szerencsére még időben megtörtént a 3600 lakos kitelepítése. Végül december 18-án törte át a felszín alatti kőzettestet a magma és vagy 4 kilométer hosszan spriccelt a magasba. Azonban ez a vulkánkitörés váratlanul csak 2 napig tartott. A magma mozgására utaló jelek azonban nem lankadtak. A Kék Lagúna és Svartsengi térsége folyamatosan emelkedett tovább és az elmúlt napokra már magasabb volt a felszín, mint az elmúlt hónapokban bármikor. A földrengések száma viszont jelentősen csökkent és a látszólagos nyugalom miatt a Kék Lagúna ismét kinyitotta kapuit és Grindavik településre is visszamehettek a lakók.

Január 13-án este a szakemberek javaslatára, sokak számára váratlanul, kitelepítési utasítást adtak ki Grindavikra, ami vasárnap reggel lépett volna életbe. A településen ekkor mintegy 200-an tartózkodtak. A kitelepítés azonban hamarabb indult, mivel vasárnap hajnal 3-kor egy erőteljes földrengésraj indult meg, megszólaltak a szirénák, a lakosokat sms-ben is értesítették, hogy azonnal el kell hagyniuk otthonukat. A vulkánkitörés végül helyi idő szerint 7.57-kor indult meg. Először Hagafelltől délkeletre egy pontban csapott fel az izzó láva, majd továbbrepedt a földfelszín és rövidesen közel 1 kilométer hosszan indult a decemberihez hasonló lávafüggöny kitörés.

Ennek intenzitása jóval kisebb, mintegy negyede volt a tavaly év végihez képest, azonban a kitörés helye közelebb esett Grindavik településhez és ez nagyobb veszélyt jelentett.

Továbbá, a vulkanológusok arra is figyelmeztettek, hogy Grindavik közelében, sőt a városkán belül is felszakadhat a felszín. Erre a földrengések eloszlása és egy erőteljes felszín felboltozódás megindulása adott érvet és néhány óra múlva, nem sokkal dél után ez meg is történt.

Mint Harangi Szabolcs fogalmazott, a decemberi vulkánkitörés óta készült Izland az újabb lávaöntő kitörésre. Grindavik északi részén egy több méteres földsáncot húztak fel, a munkálatokon az ország legerősebb, leghatalmasabb gépei dolgoztak. Ez az elővigyázatosság, a földsánc eddig kiválóan vizsgázott. Az első hasadék déli részéből két lávafolyam indult el Grindavik felé. A hasadék átvágta a földsáncot, így az egyik lávafolyam akadálytalanul haladt a település felé, azonban a másikat sikeresen megállította és eltérítette a földgát. A kegyelemdöfést aztán a második hasadék felnyílás adta meg. Ez közvetlenül a házak közelében történt mintegy 100 méter hosszon és a láva innen már rövidesen elérte az első házakat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×