Infostart.hu
eur:
364.84
usd:
311.72
bux:
134785.17
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Wildeshausen (Low Saxon
Nyitókép: Ornitolog82/Getty Images

Minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás veszélye fenyegeti

A fajok 49 százalékánál csökken az egyedszám a Birdlife International négyévente State of the Birsd's Life cím alatt kiadott jelentése szerint.

A fajok 73 százalékának életére gyakorol intenzív hatást az egyre nagyobb területen folytatott mezőgazdasági tevékenység – írja a The Guardian cikke. A további fő veszélyeket a fakitermelés, az invazív fajok, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás jelentik a jelentés szerint.

Világszerte a madárfajok 49 százaléka visszaszorulóban van, minden nyolcadik fajt a kihalás veszélye fenyegeti, és legalább 187 faj kihalását igazolták vagy feltételezik 1500 óta – állapította meg a jelentés. Ezek többsége szigeteken élő endemikus faj, bár egyre több madárfaj pusztul ki a nagyobb szárazföldi területeken, különösen a trópusi régiókban. Etiópiában például a gyepterületek termőfölddé alakítása miatt 2007 óta 80 százalékkal csökkent a szomáli pacsirták száma.

A madárfajok mindössze hat százaléka tudja világszerte növelni egyedszámát.

1980 óta Európában a madarak 19 százalékát, 600 millió egyedet pusztították el, jelenleg pedig a fecskét, a szalonkát és a varjakat is kihalás fenyegeti. Európában a legjelentősebb csökkenést az agrártájhoz köthető madárfajok mutatták: 57 százalékuk tűnt el a fokozott gépesítés, a vegyszerek használata és a földek termőfölddé alakítása következtében.

A madarak eltűnése nagyon rosszat jelent

"Meg kell állítanunk ezt a csökkenést, el kell indulnunk a helyreállítás útján. A mi jövőnk és a világ madarainak jövője is ezen múlik. Ha továbbra is szétziláljuk az élet szövetét, akkor a saját jövőnket is veszélybe sodorjuk" – mondta Stuart Butchart, a BirdLife International vezető kutatója.

A jelentés több kutatás összefogásából született: a madarak a Föld legjobban megfigyelt állatai közé tartoznak, és sokat árulnak el a természet állapotáról is. Jelenlétük egyben az egészséges ökoszisztémák sarokköve,

ha nincsenek jelen valahol, annak következményei lesznek.

A négy évvel ezelőtti jelentés még csak a fajok 40 százalékánál állapította meg, hogy visszaszorulóban van. A madarak egyedszámának csökkenéséhez az erdőirtások és az erdőtüzek is hozzájárulnak, de a hőhullámok és az árvizek is rontják esélyeiket. A koronavírus pedig rámutatott arra, mi történhet, ha elpusztítjuk a természetes élőhelyeket és olyan fajokkal kerülünk kapcsolatba, amelyek zoonotikus betegségekkel akár pandémiát is elindíthatnak.

A jelentést a decemberi Cop15 találkozó előtt adták ki: itt lehetőség nyílik egy, a biodiverzitás megőrzését szolgáló szabályozás kialakítására, amely mind az élőhelyeket, mind a madarakat megvédené.

A jelentés nem csak borúlátó passzusokat tartalmaz: a BirdLife szerint 1993 óta 21-32 madárfaj halt volna ki a természetvédelmi munka nélkül. A jelentés megemlíti, hogy az Atlanti-óceán északi részén egy Franciaország méretű új tengeri madárparadicsomot hoztak létre, amely a becslések szerint 5 millió madár védelmét szolgálja.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×