Infostart.hu
eur:
386.83
usd:
332.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és a Csu-Zsung marsjáró által készített felvétel a marsjáró robotkarjairól és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. május 19-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra.
Nyitókép: MTI/AP/CNSA

Kína már a Marson, képek, videók is bizonyítják

Kína a világon harmadik országként küldött űrszondát a Marsra. Két fotót és két videót küldött marsjárójának a vörös bolygó felszínén való múlt hétvégi landolásáról a Tienven-1 kínai űrszonda.

Tíz hónappal az után, hogy útnak indult a kínai Tienven-1 űrszonda, az űreszköz leszállóegysége sikeres landolást hajtott végre május 15-én a Marson.

  • Az első, fekete-fehér képet a marsjáró elé felszerelt kamera készítette. A felvételen látszik, hogy a leszállóegységről egy rámpa nyúlik le a Mars felszínére.
  • A második, színes fotót a rover hátulján lévő navigációs kamera készítette. A marsjáró napelemei és antennája csukva vannak a képen, amelyen jól látható a bolygó vörös felszíne.
  • A videofelvételek egyike azt örökíti meg, ahogy a leszállóegység és a marsjáró levált a szondáról landoláskor.

Az űrszondával teljesíti Kína az első saját Mars-misszióját.

A NASA öt évvel ezelőtt közölte, hogy nagy mennyiségű felszín alatti jeget talált az Utopia Planitia környékén. Nagyjából annyi víz rejtőzik ott fagyott állapotban, mint az egyesült államokbeli Felső-tóban.

A Zhurongnak az Utopia Planitia síkságon kell majd dolgoznia, a tervek szerint három földi hónapon, azaz 90 solon – marsi napon – keresztül. A mintegy 240 kilogrammos járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről fogják vezérelni. A mitológiai tűzistenről elnevezett robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít, és feltérképezi a környéket.

Kína az elmúlt években többmilliárd dollárt fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.

A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×