Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját adják be egy asszonynak a svájci Morges kórházában kialakított oltóközpontban 2021. január 11-én. A svájci Vaud kantonban ezen a napon kezdték meg a koronavírus elleni védőoltások beadását.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Izom helyett bőrbe adva az injekciót sokkal több embert lehetne beoltani

Jelenleg minden elérhető koronavírus elleni védőoltást az izomszövetbe kell beadni, de kutatók szerint az is hatékony lehet, ha csak a bőrbe injektálnák a vakcinát: ezzel ráadásul ötször annyi ember válna beolthatóvá azonos mennyiségű szerrel.

Egy közösségi finanszírozási kampány, a #wakeuptocorona keretében vizsgálja Anna Roukens, a leideni egyetem kutatója az oltás beadási módjának változásával elérhető előnyöket: a mozgalom egy év alatt már több mint egymillió eurót gyűjtött össze – írja a MedicalXpress. Roukens a Moderna oltásával kezd kísérletbe: hatékonyság és biztonságosság szempontjából is vizsgálja azt, hogy mennyit változtat az oltás izomszöveg helyett a bőrbe történő beadása.

A szakember szerint most nagy problémát jelent, hogy meglehetősen korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre oltás: így ha a módszer révén sikerül tényleg jelentősen több embert beoltani adott mennyiségű oltóanyaggal, az hatalmas előnyt jelent.

Roukens elmondása szerint bőrünk tele van dendritikus sejtekkel, amelyek ha vírust jelenlétét érzékelik, azonnal jelzik azt az immunrendszer felé, illetve meg is támadják.

"A bőrbe adott oltásokkal ezeket a sejtcsoportokat célozzuk meg, így nem pazarlunk el semennyit sem a vakcinából. A dendritikus sejtek magukba szívják a védőoltást és immunválaszt váltanak ki. Ennek meg kell védenie bennünket az új koronavírustól" – fogalmazott a kutató, aki arra nem tud ígéretet tenni, hogy már a közeljövőben használni fogjuk módszerét, de arra is figyelmeztetett, hogy a világ szegény országai gyakorlatilag meg sem kezdték még az immunizációt, és az is valószínű, hogy a jövőben is számos járványkitörésre számíthatunk még.

Anna Roukens a kutatás megkezdésére 400 ezer eurót kapott a #wakeuptocorna keretéből. Elmondása szerint ennek hatalmas szerepe van abban, hogy megkezdheti a munkát, de szüksége lesz még forrásokra ahhoz, hogy végig is tudja vinni a kutatását.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×