Infostart.hu
eur:
385
usd:
328.34
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus-vakcina: mi lesz a gyerekekkel?

A magas morbiditás és mortalitás indokolta a vakcinák felnőttek esetében történő vészhelyzeti használatát – a 15 év alattiak esetében azonban más a helyzet.

A gyerekkori kötelező oltások mindegyike olyan betegségek ellen véd, amelyek nagyon komoly veszélyeket tartogatnak a kicsik számára – a koronavírus esetében azonban jelenleg úgy tűnik, erről nincs szó. Nagy általánosságban nem olyan kimenetelű a betegség a legfiatalabbak körében, mint a felnőtt lakosságnál: legtöbbször nagyon enyhe tünetekkel jár a fertőzés, ennek következtében pedig sok esetet fel sem fedeznek az orvosok – írja a MedicalXpress cikke.

Halálozások ugyanakkor előfordulnak a gyerekek körében is, de szinte kizárólag alapbetegséggel, például szív- és tüdőbetegség vagy immunhiányos állapot esetén, illetve egy év alatti csecsemőknél.

A legkomolyabb aggodalmat a betegség következtében fellépő sokszervi gyulladás jelenti, amely valóban súlyos, ám kezelhető.

Ha lemondunk a gyermekek oltásáról, azzal a nyájimmunitásról is lemondunk egyben: Kanadában például a lakosság ötöde tartozik ebbe a korosztályba. A fentiek fényében ugyanakkor vajon helyes lenne vészhelyzeti használatról beszélni az oltással kapcsolatban a gyerekeknél is?

Lássuk a nehézségeket. Ahhoz, hogy egy gyermeket be lehessen oltani, nem az ő, hanem a szülő engedélye szükséges. Ennek megszerzéséhez pedig szüksége lenne klinikai kísérleti adatokra a 0-15 éves korosztály köréből – a Pfizer vakcinája 16 éves kortól már használható –, viszont a szülőknek mindössze 14-18 százaléka hajlandó gyermekét ilyen tesztekbe bevonni. Felmérések szerint maga a szülő hamarabb venne részt ilyen kísérleti programban, mint hogy gyermeke számára azt engedélyezze, és hamarabb adatna be bármilyen más elérhető oltást gyermekének, mint a koronavírus ellenit.

Mindennek fényében nem meglepő, hogy a Moderna december 20-án meghirdetett, 12-18 évesek számára nyitott

vakcinatesztjéhez 3000 önkéntest is nehezen talált

– a felnőtt populáción végzett klinikai kísérleteknek, 40 ezer résztvevője volt. Így úgy tűnik, legalább 2022-ig várhatunk a legkisebbek beoltásának engedélyére.

Az oltás iránti bizalom kérdése tehát kulcsfontosságú. Sokan saját maguknak sem adatnák be a vakcinát, gyerekük oltatásáról őket minden bizonnyal még nehezebb meggyőzni. Vannak ugyanakkor olyan, alapbetegséggel rendelkező fiatalok, akiknek a szülők akár már általános vészhelyzeti engedélyeztetés előtt is kérnék a védőoltást, ha lenne erre lehetőségük.

Nemcsak számukra jelenthetne extra védelmet a legfiatalabbak beoltása, hanem mindenkinek, aki iskolában dolgozik.

Biztonságosabban nyithatnak újra a jelenleg zárva tartó oktatási intézmények, ha a gyerekek is kaphatnának oltást,

a későbbiekben pedig akár iskolai oltási kampányok során gondoskodhatnánk gyerekeink védelméről.

Eddig azonban még hosszú az út. A legfontosabb, hogy kiderüljön: gyerekeinket megóvjuk vagy épp veszélybe sodorjuk a koronavírus elleni oltás beadása által? A fiatalkori vakcinázás is olyan hatékony védelmet ad, mint a felnőttkori? Kötelezővé kellene-e tenni gyermekkorban az oltás felvételét? Ahogyan a koronavírussal kapcsolatos legtöbb témában, úgy ebben is jelenleg a kérdések száma messze meghaladja a válaszokét.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×