Infostart.hu
eur:
365.47
usd:
324.88
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus-vakcina: mi lesz a gyerekekkel?

A magas morbiditás és mortalitás indokolta a vakcinák felnőttek esetében történő vészhelyzeti használatát – a 15 év alattiak esetében azonban más a helyzet.

A gyerekkori kötelező oltások mindegyike olyan betegségek ellen véd, amelyek nagyon komoly veszélyeket tartogatnak a kicsik számára – a koronavírus esetében azonban jelenleg úgy tűnik, erről nincs szó. Nagy általánosságban nem olyan kimenetelű a betegség a legfiatalabbak körében, mint a felnőtt lakosságnál: legtöbbször nagyon enyhe tünetekkel jár a fertőzés, ennek következtében pedig sok esetet fel sem fedeznek az orvosok – írja a MedicalXpress cikke.

Halálozások ugyanakkor előfordulnak a gyerekek körében is, de szinte kizárólag alapbetegséggel, például szív- és tüdőbetegség vagy immunhiányos állapot esetén, illetve egy év alatti csecsemőknél.

A legkomolyabb aggodalmat a betegség következtében fellépő sokszervi gyulladás jelenti, amely valóban súlyos, ám kezelhető.

Ha lemondunk a gyermekek oltásáról, azzal a nyájimmunitásról is lemondunk egyben: Kanadában például a lakosság ötöde tartozik ebbe a korosztályba. A fentiek fényében ugyanakkor vajon helyes lenne vészhelyzeti használatról beszélni az oltással kapcsolatban a gyerekeknél is?

Lássuk a nehézségeket. Ahhoz, hogy egy gyermeket be lehessen oltani, nem az ő, hanem a szülő engedélye szükséges. Ennek megszerzéséhez pedig szüksége lenne klinikai kísérleti adatokra a 0-15 éves korosztály köréből – a Pfizer vakcinája 16 éves kortól már használható –, viszont a szülőknek mindössze 14-18 százaléka hajlandó gyermekét ilyen tesztekbe bevonni. Felmérések szerint maga a szülő hamarabb venne részt ilyen kísérleti programban, mint hogy gyermeke számára azt engedélyezze, és hamarabb adatna be bármilyen más elérhető oltást gyermekének, mint a koronavírus ellenit.

Mindennek fényében nem meglepő, hogy a Moderna december 20-án meghirdetett, 12-18 évesek számára nyitott

vakcinatesztjéhez 3000 önkéntest is nehezen talált

– a felnőtt populáción végzett klinikai kísérleteknek, 40 ezer résztvevője volt. Így úgy tűnik, legalább 2022-ig várhatunk a legkisebbek beoltásának engedélyére.

Az oltás iránti bizalom kérdése tehát kulcsfontosságú. Sokan saját maguknak sem adatnák be a vakcinát, gyerekük oltatásáról őket minden bizonnyal még nehezebb meggyőzni. Vannak ugyanakkor olyan, alapbetegséggel rendelkező fiatalok, akiknek a szülők akár már általános vészhelyzeti engedélyeztetés előtt is kérnék a védőoltást, ha lenne erre lehetőségük.

Nemcsak számukra jelenthetne extra védelmet a legfiatalabbak beoltása, hanem mindenkinek, aki iskolában dolgozik.

Biztonságosabban nyithatnak újra a jelenleg zárva tartó oktatási intézmények, ha a gyerekek is kaphatnának oltást,

a későbbiekben pedig akár iskolai oltási kampányok során gondoskodhatnánk gyerekeink védelméről.

Eddig azonban még hosszú az út. A legfontosabb, hogy kiderüljön: gyerekeinket megóvjuk vagy épp veszélybe sodorjuk a koronavírus elleni oltás beadása által? A fiatalkori vakcinázás is olyan hatékony védelmet ad, mint a felnőttkori? Kötelezővé kellene-e tenni gyermekkorban az oltás felvételét? Ahogyan a koronavírussal kapcsolatos legtöbb témában, úgy ebben is jelenleg a kérdések száma messze meghaladja a válaszokét.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Jó a hangulat a világ tőzsdéin, ma reggel Ázsiában erősödéseket lehetett látni, Európában is pozitívak voltak a mozgások. A befektetők fókuszában a globális kötvényhozamok és az olajár alakulása áll, ma esnek az amerikai hozamok, és az olajár is lefelé vette az irányt. Az amerikai tőzsdéken is folytatódott az emelkedés, az S&P 500 és a Nasdaq új csúcsra ment, az Nvidia pedig karnyújtásnyira került a 6000 milliárd dolláros piaci kapitalizációhoz. A magyar tőzsdét főként az OTP menetelése húzta ma felfelé.   Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×