Infostart.hu
eur:
387.66
usd:
330.78
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus-vakcina: mi lesz a gyerekekkel?

A magas morbiditás és mortalitás indokolta a vakcinák felnőttek esetében történő vészhelyzeti használatát – a 15 év alattiak esetében azonban más a helyzet.

A gyerekkori kötelező oltások mindegyike olyan betegségek ellen véd, amelyek nagyon komoly veszélyeket tartogatnak a kicsik számára – a koronavírus esetében azonban jelenleg úgy tűnik, erről nincs szó. Nagy általánosságban nem olyan kimenetelű a betegség a legfiatalabbak körében, mint a felnőtt lakosságnál: legtöbbször nagyon enyhe tünetekkel jár a fertőzés, ennek következtében pedig sok esetet fel sem fedeznek az orvosok – írja a MedicalXpress cikke.

Halálozások ugyanakkor előfordulnak a gyerekek körében is, de szinte kizárólag alapbetegséggel, például szív- és tüdőbetegség vagy immunhiányos állapot esetén, illetve egy év alatti csecsemőknél.

A legkomolyabb aggodalmat a betegség következtében fellépő sokszervi gyulladás jelenti, amely valóban súlyos, ám kezelhető.

Ha lemondunk a gyermekek oltásáról, azzal a nyájimmunitásról is lemondunk egyben: Kanadában például a lakosság ötöde tartozik ebbe a korosztályba. A fentiek fényében ugyanakkor vajon helyes lenne vészhelyzeti használatról beszélni az oltással kapcsolatban a gyerekeknél is?

Lássuk a nehézségeket. Ahhoz, hogy egy gyermeket be lehessen oltani, nem az ő, hanem a szülő engedélye szükséges. Ennek megszerzéséhez pedig szüksége lenne klinikai kísérleti adatokra a 0-15 éves korosztály köréből – a Pfizer vakcinája 16 éves kortól már használható –, viszont a szülőknek mindössze 14-18 százaléka hajlandó gyermekét ilyen tesztekbe bevonni. Felmérések szerint maga a szülő hamarabb venne részt ilyen kísérleti programban, mint hogy gyermeke számára azt engedélyezze, és hamarabb adatna be bármilyen más elérhető oltást gyermekének, mint a koronavírus ellenit.

Mindennek fényében nem meglepő, hogy a Moderna december 20-án meghirdetett, 12-18 évesek számára nyitott

vakcinatesztjéhez 3000 önkéntest is nehezen talált

– a felnőtt populáción végzett klinikai kísérleteknek, 40 ezer résztvevője volt. Így úgy tűnik, legalább 2022-ig várhatunk a legkisebbek beoltásának engedélyére.

Az oltás iránti bizalom kérdése tehát kulcsfontosságú. Sokan saját maguknak sem adatnák be a vakcinát, gyerekük oltatásáról őket minden bizonnyal még nehezebb meggyőzni. Vannak ugyanakkor olyan, alapbetegséggel rendelkező fiatalok, akiknek a szülők akár már általános vészhelyzeti engedélyeztetés előtt is kérnék a védőoltást, ha lenne erre lehetőségük.

Nemcsak számukra jelenthetne extra védelmet a legfiatalabbak beoltása, hanem mindenkinek, aki iskolában dolgozik.

Biztonságosabban nyithatnak újra a jelenleg zárva tartó oktatási intézmények, ha a gyerekek is kaphatnának oltást,

a későbbiekben pedig akár iskolai oltási kampányok során gondoskodhatnánk gyerekeink védelméről.

Eddig azonban még hosszú az út. A legfontosabb, hogy kiderüljön: gyerekeinket megóvjuk vagy épp veszélybe sodorjuk a koronavírus elleni oltás beadása által? A fiatalkori vakcinázás is olyan hatékony védelmet ad, mint a felnőttkori? Kötelezővé kellene-e tenni gyermekkorban az oltás felvételét? Ahogyan a koronavírussal kapcsolatos legtöbb témában, úgy ebben is jelenleg a kérdések száma messze meghaladja a válaszokét.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bejelentették: már most elkezdődött az influenzajárvány, de egyes országrészekben nincsen oltás

Bejelentették: már most elkezdődött az influenzajárvány, de egyes országrészekben nincsen oltás

Január helyett már most elkezdődött az influenzaszezon – jelentette be az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos tisztifőorvosa a hivatal friss adatai alapján. Surján Orsolya megerősítette azt is, hogy bár a rizikócsoportokba tartozók számára elérhető az oltóanyag, ám az ország egyes területén tapasztalható lehet a készlethiány.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×