Infostart.hu
eur:
386.79
usd:
332.07
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus-vakcina: mi lesz a gyerekekkel?

A magas morbiditás és mortalitás indokolta a vakcinák felnőttek esetében történő vészhelyzeti használatát – a 15 év alattiak esetében azonban más a helyzet.

A gyerekkori kötelező oltások mindegyike olyan betegségek ellen véd, amelyek nagyon komoly veszélyeket tartogatnak a kicsik számára – a koronavírus esetében azonban jelenleg úgy tűnik, erről nincs szó. Nagy általánosságban nem olyan kimenetelű a betegség a legfiatalabbak körében, mint a felnőtt lakosságnál: legtöbbször nagyon enyhe tünetekkel jár a fertőzés, ennek következtében pedig sok esetet fel sem fedeznek az orvosok – írja a MedicalXpress cikke.

Halálozások ugyanakkor előfordulnak a gyerekek körében is, de szinte kizárólag alapbetegséggel, például szív- és tüdőbetegség vagy immunhiányos állapot esetén, illetve egy év alatti csecsemőknél.

A legkomolyabb aggodalmat a betegség következtében fellépő sokszervi gyulladás jelenti, amely valóban súlyos, ám kezelhető.

Ha lemondunk a gyermekek oltásáról, azzal a nyájimmunitásról is lemondunk egyben: Kanadában például a lakosság ötöde tartozik ebbe a korosztályba. A fentiek fényében ugyanakkor vajon helyes lenne vészhelyzeti használatról beszélni az oltással kapcsolatban a gyerekeknél is?

Lássuk a nehézségeket. Ahhoz, hogy egy gyermeket be lehessen oltani, nem az ő, hanem a szülő engedélye szükséges. Ennek megszerzéséhez pedig szüksége lenne klinikai kísérleti adatokra a 0-15 éves korosztály köréből – a Pfizer vakcinája 16 éves kortól már használható –, viszont a szülőknek mindössze 14-18 százaléka hajlandó gyermekét ilyen tesztekbe bevonni. Felmérések szerint maga a szülő hamarabb venne részt ilyen kísérleti programban, mint hogy gyermeke számára azt engedélyezze, és hamarabb adatna be bármilyen más elérhető oltást gyermekének, mint a koronavírus ellenit.

Mindennek fényében nem meglepő, hogy a Moderna december 20-án meghirdetett, 12-18 évesek számára nyitott

vakcinatesztjéhez 3000 önkéntest is nehezen talált

– a felnőtt populáción végzett klinikai kísérleteknek, 40 ezer résztvevője volt. Így úgy tűnik, legalább 2022-ig várhatunk a legkisebbek beoltásának engedélyére.

Az oltás iránti bizalom kérdése tehát kulcsfontosságú. Sokan saját maguknak sem adatnák be a vakcinát, gyerekük oltatásáról őket minden bizonnyal még nehezebb meggyőzni. Vannak ugyanakkor olyan, alapbetegséggel rendelkező fiatalok, akiknek a szülők akár már általános vészhelyzeti engedélyeztetés előtt is kérnék a védőoltást, ha lenne erre lehetőségük.

Nemcsak számukra jelenthetne extra védelmet a legfiatalabbak beoltása, hanem mindenkinek, aki iskolában dolgozik.

Biztonságosabban nyithatnak újra a jelenleg zárva tartó oktatási intézmények, ha a gyerekek is kaphatnának oltást,

a későbbiekben pedig akár iskolai oltási kampányok során gondoskodhatnánk gyerekeink védelméről.

Eddig azonban még hosszú az út. A legfontosabb, hogy kiderüljön: gyerekeinket megóvjuk vagy épp veszélybe sodorjuk a koronavírus elleni oltás beadása által? A fiatalkori vakcinázás is olyan hatékony védelmet ad, mint a felnőttkori? Kötelezővé kellene-e tenni gyermekkorban az oltás felvételét? Ahogyan a koronavírussal kapcsolatos legtöbb témában, úgy ebben is jelenleg a kérdések száma messze meghaladja a válaszokét.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

A 2024-es elnökválasztási kampányban gyakran hangoztatott érv volt republikánus oldalról, hogy Donald Trump egyetlen háborút sem indított első ciklusa alatt, és az amerikaiak erre számíthatnak tőle ezután is. Mi több, a volt ingatlanmágnás úgy állította magát szembe a demokratákkal, hogy azt állította: „Ha Kamala nyer, csak halál és pusztítás vár ránk, mert ő a végtelen háborúk jelöltje. Én vagyok a béke jelöltje.” Mérlegre téve a Trump-adminisztráció első évét, különös figyelemmel Nicolás Maduro venezuelai diktátor bő egy héttel ezelőtti elrablására, viszont jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. Bár egyesek kezdettől fogva kétségbe vonták Trump elszigetelődéspárti, „békegalamb” renoméját, arra a kérdésre, hogy a „béke jelöltjeként” kampányoló Trump miért nem cselekszik a „béke elnökeként” a kritikusai szerint, egy lassan három évtizede azonosított külpolitikai iskola nyújthat válaszokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×