INFORÁDIÓ
2021. március 1. hétfő
Albin

koronavírus

covid-19

immunizáció

vakcina

oltás

Emberek pihennek, miután megkapták a koronavírus elleni oltóanyagot egy tel-avivi oltóközpontban 2021. január 3-án. Eddig Izrael halad a leggyorsabban a lakosság beoltásával, a kilencmilliós közel-keleti országban már több mint egymillió ember megkapta a védettséget garantáló injekciót.

Oltás már van, de mikor lesz eredménye?

Infostart

A Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca oltásai is kaptak már használati engedélyt: az emberek azt várják az oltóanyagtól, hogy mindennapjaikat a régi kerékvágásba terelje vissza, de a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ne az esetszámok változása alapján ítéljük meg a hatékonyságot.

Mennyi időbe telik, amíg látható eredménye lesz a koronavírus elleni vakcináknak, és mik lesznek az első jelek, amelyek arra utalnak, hogy közeledik a fellélegzés?

Ezek a kérdések emberek milliárdjait foglalkoztatják világszerte, miközben a kutatók arra hívják fel figyelmünket: az esetszámok csökkenése nem feltétlenül hasznos jelzőszám.

Csalóka esetszámok

Adam Finn, a bristoli egyetem professzora azt nyilatkozta a The Guardiannek: a már kétféle vakcinát alkalmazó Nagy-Britanniában akár februárban drasztikus mértékben visszaeshet az esetszám, de nem tudhatjuk, ez minek az eredménye lesz. Az ok lehet a vakcina, lehetnek a lezárások, vagy akár valami egészen más.

"Ugyanígy akár nőhet is az esetszám február-márciusban, amiből szintén téves lenne levonni azt a következtetést, hogy mit sem ér az immunizálás, mert az ok valamilyen ettől egészen eltérő faktor is lehet, amely akár még nagyobb emelkedéshez is vezethetne vakcina nélkül" - tette hozzá.

A kutató szerint

az általános trendek megfigyelése rövid távon nem ad választ

ezekre a kérdésekre, de az is tény, hogy kell valamilyen metódust keresni arra, hogy kiderüljön, mennyit ér a tömeges immunizáció.

A tüdőgyulladást figyelik

Erre az egyik módszer lehet az, amelyet a bristoli egyetem alkalmaz majd, a tüdőgyulladást figyelve. A koronavírusra pozitív teszteredményt adó, tüdőgyulladásos esetek számát vetik majd össze a negatív PCR-tesztet adó, szintén tüdőgyulladásos esetek számával. A számokat ezután összehasonlítják majd mindkét csoportban az oltottak arányával.

"Ez már mutathat valamiféle képet arról, mennyit ér az oltás: azt várjuk, hogy az oltottak közt jóval alacsonyabb lesz a tüdőgyulladás előfordulása, mint az oltatlanok közt" - osztotta meg a lappal Finn.

Ez és a hasonló kutatások eredményei lehetnek az első jelei annak, hogy az oltás hatásos. A következő mérőszám a halálozások és a kórházban kezeltek számának csökkenése: ha ez stabil, drasztikus csökkenést jelent, akkor a tudósok joggal bízhatnak abban, hogy mindez a vakcina eredményeképp történik így.

Kétes brit döntés

Amennyiben a fent leírtak bekövetkeznek, Nagy-Britannia biztos lehet abban, hogy jó utat választott az immunizációban, jelenleg ugyanis kritizálják a szigetország azon döntését, miszerint kitolták a második adag vakcina beadásának időpontját annak érdekében, hogy minél többen kaphassák meg hamar az első adagot, amely már ad valamilyen mértékű védettséget.

Anthony Fauci, Joe Biden megválasztott amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója is a kritikusok közt van: a vezető infektológus azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy bár lehet érvelni az elnyújtott ritmusú immunizálás mellett, ő biztosan nem tenné ezt. Martin Hibberd, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora is Fauci mellett foglal állást.

"A vakcinakutatás sztenderdjei igen magasak, nagyon frusztráló, hogy most ezeket semmibe veszik.

Nem tudjuk, hogy működik majd az oltás, ha nagyobb különbséggel adják be annak adagjait, mint a kísérletekben, és azt sem tudjuk, mekkora védettséget ad egy adag hosszabb távon. Miért is kockáztatunk tehát?"

Ragaszkodnak hozzá

Chris Witty angol tisztifőorvos, valamint walesi, skót és északír kollégái ugyanakkor kiállnak közös döntésük és a második adag beadási idejének kitolása mellett. Stephen Evans, a London School of Hygiene and Tropical Medicine egy másik professzora megvédi döntésüket.

"Az új variáns terjedésével krízishelyzet alakult ki Nagy-Britanniában. 2020-ban egyértelművé vált. hogy a késlekedés életekbe kerül. Amíg a források végesek, sokkal jobb több embert alacsonyabb hatékonysággal immunizálni, mint kevesebbet magas hatékonysággal."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/AP/Oded Balilty
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018