Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke látható televízióképernyőkön az olimpiai médiaközpontban 2021. július 20-án. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia július 23-án kezdődik.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Orosz sportolók Tokióban: „a kollektív büntetés sosem jó megoldás”

Az orosz sportolók a tokiói nyári olimpián sem az ország zászlaját, sem a himnuszát nem használhatják, ugyanakkor az orosz nemzeti lobogó színeit megjeleníthetik a ruházatukon. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség 2015 novemberében lezárult vizsgálata feltárta az orosz sportolók államilag támogatott doppingolási rendszerét, ami miatt sokan a teljes orosz csapat kizárását követelték. A kollektív büntetés sosem jó megoldás – nyilatkozta az InfoRádiónak a korábbi sportszakállamtitkár.

Az orosz sportolók, ha nem is egészen a hazájuk, de azért az Orosz Olimpiai Bizottság színeiben indulhatnak majd Tokióban is, ahogyan arra már a legutóbbi riói ötkarikás játékokon is sor került. Az InfoRádiónak nyilatkozó Elbert Gábor emlékeztetett, esetükben a korábbi megfogalmazás úgy szólt, hogy független sportolók Oroszországból. A korábbi sport-szakállamtitkár hozzátette, mindez nem egyedi a sportesemény történetében, hiszen már korábban is voltak olyan sportolók, akik az eredeti tervek szerint nem a saját országuk, hanem az olimpia hivatalos zászlaja és himnusza alatt álltak volna dobogóra. A három bojkottált (1976, 1980 és 1984) olimpiák közül a moszkvain – amelyet kisgyerekként követettet figyelemmel – mindez egészen addig működött, amíg az egyik ausztrál úszó aranyérmet nem nyert, majd nem volt hajlandó addig a dobogóra állni, amíg nem kerítettek egy alusztál zászlót és játszották be az országa himnuszát – idézte föl.

„Nyilván ez ott egy önálló döntés volt, nem pedig egy büntetés következménye, tehát nem valószínű, hogy hasonló előfordulhat majd Tokióban.”

Elbert Gábor azt viszont nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az olimpiai ötkarikai mögött valamennyire megjelenjenek az orosz nemzeti színek.

Feltételezése szerint egy–egy orosz győzelem esetén majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság himnusza fog felcsendülni, de annak lehetőségét sem zárná ki, hogy mindez menet közben alakuljon. Ugyanis, mint arra rámutatott, minden egyes orosz sportolót külön–külön vizsgáltak, hogy volt-e köze a központilag szervezett doppingoláshoz, és csak azok kaphattak engedélyt a tokiói indulásra, akik esetében ez nem mertül föl. Következésképp

ezek a sportolók tisztán készültek és versenyeztek mostanáig, tehát nem kizárható, hogy végül valamiféle kompromisszum szülessen.

Elbert Gábor szerint nagyon nehéz kérdés, hogy vajon csak egy kiskapu, hogy az orosz sportolók ott lehetnek Tokióban, vagy egy sportszerű hozzáállás, hiszen már a riói olimpia előtt is sokan azt követelték, hogy zárják ki őket az indulásból. Szerinte, aki benne van az élsportban, annak a részéről

naivitás azt gondolni, hogy csak az orosz sportolók doppingolnak,

biztosra veszi, hogy valamiféle politikai háttérrel is bír az ügy, és „nem feltétlen arról szól, hogy az oroszok ügyetlenek voltak, az összes többi ország pedig ügyes”. Kiemelte: mindenkor nagyon fontos, hogy az ártatlan és sportszerűen készülő sportoló ne bűnhődjön azért, mert politikusok, sportvezetők, vagy tőlük teljesen független személyek hibáznak, bűncselekményt követnek el, és vétenek a sport szellemisége ellen. „A történelem azt mutatja, hogy a kollektív büntetés sosem jó megoldás, ugyanakkor nyilván nem lehet a sportban sem mindig csak egy embert büntetni” – utalt a korábbi sport-szakállamtitkár a csapatsportokra. Végezetül megismételte: attól a sportolótól, aki tisztességesen készül és versenyez, más ember hibája vagy bűne miatt nem szabad elvenni az olimpiai szereplés lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Lemondott a fideszes képviselő, izgalmas politikai csata jön Budapest mellett

December 20-án időközi önkormányzati választást tartanak Dunakeszi 7. számú választókerületében, miután a körzetet 13 és fél évig képviselő kormánypárti Benkő Tamás lemondott mandátumáról. Bár a városvezetést stabil Fidesz–KDNP többség alkotja, érdekes lesz, hogy miképpen alakultak az erőviszonyok két és fél év után.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Péntek este véget ért a brüsszeli EU-csúcs, ahol Magyar Péter szerint sikerült minden fontos kérdésben érvényesíteni a magyar érdekeket: a következő uniós költségvetésben egymilliárd euróval többet kapna Magyarország, az ETS2 bevezetését pedig egy évvel elhalasztanák. A legnehezebb pénzügyi kérdésekben azonban nem volt áttörés, a 2028–2034-es büdzsé vitája holtpontra jutott, a végső döntés decemberben születhet meg. A kormányfő Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt a kárpátaljai magyarok jogairól. Itthon a Kisfaludy-program miatt tett feljelentést a kormány, a közmédiából 2 milliárd forintnyi eszköz tűnt el, a minimálbér jövő évi emelése pedig a tervezett 14 helyett 6 százalék alá csökkenhet. Cikkünk folyamatosan frissül a szombati legfrissebb kormányzati fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×