Infostart.hu
eur:
388.28
usd:
334.73
bux:
121172.53
2026. március 4. szerda Kázmér
Szalai Ádám, a magyar válogatott játékosa a Magyarország - Írország barátságos labdarúgó-mérkőzés előtt Budapesten, a Szusza Ferenc Stadionban 2021. június 8-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Orbán Viktor: a térdelősdivel a legkevésbé sem szimpatizálok

"Ha belegondolnak, hogy milyen nehéz együtt élnie egy országnak a saját rabszolgatartó múltjával, láthatjuk, hogy ez egy komoly morális teher" - fogalmazott a miniszterelnök a Kormányinfón, újságírói kérdésre válaszolva.

Kihasználták az újságírók, hogy az egykor igazolt labdarúgó, a futball ügyében gyakran megnyilvánuló miniszterelnök váratlanul megjelent a csütörtöki Kormányinfón, így Orbán Viktor a magyar-ír felkészülési mérkőzés elején történtekről is kapott kérdéseket.

Ismert, a rasszizmus elleni tiltakozás jegyében több válogatott is féltérdre ereszkedve kezdi manapság a mérkőzéseit, ám a magyar labdarúgó-válogatott Írország ellen kedden nem tett így, egységesen a mezeken kötelezően megjelenő UEFA-jelölésre mutatott Marco Rossi legénysége, amelyen a "mondj nemet a rasszizmusra" felirat szerepelt. Az ír csapat térdre ereszkedésére viszont a magyar drukkerek kifütyüléssel reagált, amelynek "utóélete" lett külföldön.

"Határozott véleményem van" - kezdte Orbán Viktor. "Ezzel a térdelősdivel a legkevésbé sem szimpatizálok. Szerintem

semmi helye az ilyesminek a sportpályákon,

a sport másról szól. Egyébként is az ilyen gesztusoknak az értelme kultúrafüggő."

Úgy érzi, valószínűleg a magyarok egészen másként gondolkodnak az efféle kulturális gesztusokról, "mint ezek szerint a britek vagy az írek". Szerinte a magyar kulturális hagyományban három összefüggésben engedhető meg a térdre ereszkedés:

  • az Isten előtt,
  • a haza előtt,
  • a szerelme előtt a szerelme keze megkérésekor.

A sportolóktól a kormányfő álláspontja szerint csak az elvárható, hogy harcoljanak, győzzenek, és "állva haljanak meg".

Azt is igaznak tartja ugyanakkor, hogy "nem véletlenül terjed ez a gesztusrendszer ilyen gyorsan".

"Történelmi megfontolás van mögötte. Ha megnézzük, hogy kik találták ezt ki, akkor azt látjuk, hogy volt rabszolgatartók.

Mi alapvetően nem látjuk ennek a súlyát vagy a terhét, mert Magyarország sosem volt rabszolgatartó ország.

De ha belegondolnak, hogy milyen nehéz együtt élnie egy országnak a saját rabszolgatartó múltjával, láthatjuk, hogy ez egy komoly morális teher" - fejtegette.

Ennek a tehernek az elhordozásában azonban Magyarország - mint fogalmazott - "nem tud segíteni, hiába hozzák fel ezt a terhet a futballpályára".

Későbbi kérdésre reagálva Orbán Viktor

provokációnak

nevezte a féltérdre ereszkedést, a vendég országnak ugyanis tiszteletben kellene tartania az "otthon lévők" hagyományait. A szurkolói kifütyülésről pedig azt mondta, "a szurkolók nem mindig a legelegánsabb formát választják" a tiltakozáshoz, de "meg kell értenünk az okát".

Orbán Viktor még azt is megjegyezte, "sok sikert" kíván a rasszizmus ellen a féltérdre ereszkedéssel küzdőknek.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×