Tébily Didier Yves Drogba Abidjanban született 1978. március 11-én. Szülei szerették volna, ha a Didier egy fejlettebb országban nő föl, így ötéves korában Franciaországba került nagybátyjához, akinek később fontos szerepe volt karrierje alakulásában.

Nagybátyja, Michel Goba a nyolcvanas években profi futballista volt Franciaországban; megfordult a Brest, a Dunkerque és az Abbeville csapatában is. Az ifjú Drogba pedig követte őt karrierje állomásain, Goba lett a tanácsadója és "őrangyala". Nagybátyjához hasonlóan Didier is jobbhátvédként játszott, legalábbis eleinte. Később azonban a szakmabeli rokon javaslatára posztot váltott, és csatár lett.

Drogba már fiatalkorban megtanulta, hogy meg kell küzdenie a csapatba kerülésért. Tizenöt éves korában egy évig nem focizhatott, ugyanis szülei megtiltották neki rossz tanulmányi eredményei miatt. Egy év kihagyás ilyen korban komoly hátrányt jelent, talán emiatt is robbant be viszonylag későn a futballelitbe.

A "büntetés" letöltése után a Levallois ifjúsági együtteséhez került, ahol szórta gólokat, így a negyedik ligás felnőtt csapatban is pályára léphetett. 1997-ben csatlakozott a Le Mans-hoz, bár előtte hívta a PSG és a Guingamp is. Kulcsfontosságúnak érzi a második ligás klubnál eltöltött éveket, különösen a Marc Westerloppe edzővel való közös munkát. A ma a Lens utánpótlás-akadémiáját vezető szakembert később "pótapának" is nevezte. A trénertől rendszeres játéklehetőséget kapott, és ezt gólokkal hálálta meg, Westerloppe menesztés után azonban mellőzték.

Egy év alatt berobbant

2002 januárjában került a Guingamphoz ingyen - ekkor még nem is sejthette, mekkora lépés ez pályafutása szempontjából. A Metz ellen rögtön góllal debütált a breton kiscsapatban. Az élvonalbeli szereplés révén felfigyelt rá hazája szövetsége is, így 2002 őszen debütált az elefántcsontparti válogatottban. A szezon során 17 gólt lőtt, ezzel harmadik lett a góllövőlistán, és teljesítményére az élklubok is felkapták a fejüket.

2003 nyarán az Olympique Marseille és a Lyon is bejelentkezett a nemrég még teljesen névtelen játékosért, ami annak tükrében nem meglepő, hogy Drogba mindkét csapat ellen betalált. A kérők közül nem a bajnokcsapat, hanem a kikötővárosi klub került ki győztesen, amely öt millió fontnak megfelelő összeget áldozott a csatárra - ez utóbb busásan megtérült.

Drogba Marseille-ben is folytatta a gólgyártást. Harcos játékát és pazar rúgótechnikáját a Bajnokok Ligája révén egész Európa megismerhette. A csoportkörben a Real Madrid, a későbbi győztes Porto és a Partizan volt a Marseille ellenfele, és Didier minden ellenfélnek bevette a kapuját, sőt, a szerbek ellen mesterhármast ért el. Mint ismeretes, a portugál csapat edzője ekkor José Mourinho volt, akire mély benyomást tett Drogba játéka.

A Marseille a harmadik helyen zárta a csoportkört, így az UEFA-kupában folytathatták a nemzetközi szereplést. Az ukrán Dnipro legyőzése után a Liverpoolt, az Intert, majd a Newcastle Unitedet is kiejtették. A sorozat göteborgi fináléjába a Valencia várt az OM-re.

Drogba élete addigi legfontosabb mérkőzésén kisebb sérülése miatt nem volt csúcsformában, így nem talált be, a spanyolok pedig 2-0-ra győztek. Didier nevét megismerte az európai futballvilág, hiszen 2004-ben ő volt az UEFA-kupa gólkirálya és az év játékosa Franciaországban.

Meghatotta a Chelsea hívása

Mindössze egy évet játszott a kikötővárosban, mert teljesítményére európai topklubok figyeltek fel. Az Inter és a Juventus ajánlatának dupláját kínálta a Chelsea, amelynek menedzsere, José Mourinho az angol ligába illő, harcos csatárt látta megtestesülni Drogbában. 24 millió fontot fizettek érte, ami 2004-ben klubrekordnak, valamint csatárra költött legnagyobb összegnek számított a Premiershipben. (A klubcsúcs csak egy évig fűződött Drogba nevéhez, hiszen 2005-ben jött Essien, majd a rákövetkező nyáron Sevcsenko.)

Szakmai fejlődése érdekében úgy érezte, mindenképpen váltania kell. És hogy mi szólt a Chelsea mellett? "Több ajánlatom volt különböző Serie A-s kluboktól. Különösen az Inter és a Juventus tett jelentős erőfeszítéseket azért, hogy odaszerződjem. Ám a Chelsea még több pénzt kínált, s azt a perspektívát, hogy Európa egyik legjobb klubcsapatában játszhatok. Nagyon meghatott, hogy a Chelsea mekkora erőket mozgatott meg értem. Jó érzés azt látni, hogy ennyire bíznak az emberben" - mondta.

Drogba kezdettől az egyik legbiztosabb pont volt Mourinho taktikájában - ő volt az előreívelt labdákat lefejelő, vagy azokkal kapura törő erőcsatár, ahogy az elefántcsontparti válogatottban becézik, a Ló, aki átszáguld az ellenfél védelmén. Összesen 16 gólt ért el a bajnoki címmel záruló szezonban - ezek között olyan fontosságúak voltak, mint a Ligakupa-finálét eldöntő találat, vagy a BL-ben a Bayern elleni fejes -, ennek ellenére sem a szurkolók, sem saját maga nem volt megelégedve a teljesítményével, és Mourinho egycsatáros, szélsőkre épülő taktikája sem feküdt neki.

Az egyik leggyakoribb kritika Drogbával szemben az volt, hogy bár időnként világklasszis teljesítménnyel rukkolt elő, nem nagyon sikerült állandósítania a formáját, és néha tudása alatt teljesített. Saját elmondása szerint nehezítette helyzetét, hogy egy olyan gólvágót és közönségkedvencet kellett helyettesíteni, mint Jimmy Floyd Hasselbaink.2005 nyarán hiába tért vissza Hernán Crespo, Drogba helye a kezdőben nem forgott veszélyben. Úgy tűnt, komolyan vette a fogadkozásokat, ugyanis a szezont felvezető Community Shield mérkőzésen az ő két góljával verte a Chelsea az Arsenalt, majd bajnokin is győztes találatot ért el az Ágyúsok ellen. A közönség azt az elszántan harcoló Drogbát láthatta, akire annak idején felfigyelt Európa, fontos gólokat szerzett a sokáig veretlenül menetelő Chelsea-ben.

A 2006-os Afrikai Nemzetek Kupáján csapatkapitányként a hátán vitte be hazája válogatottját a döntőjébe, ott azonban a házigazda Egyiptomtól büntetőkkel kikaptak - a torna során három gólt is szerzett, de a finálé büntetőpárbajában a legfontosabb pillanatban rontott.

A Ló nehezen lendült bele ismét a góllövésbe, és a bajnoki duplázás ellenére Drogba összekülönbözött a klub szurkolóival is, akik (illetve egy részük) műeséssel és színészkedéssel vádolták meg. Ebben az idényben 16 gólt szerzett, emellett közel ugyanennyi gólpasszt is adott.

A nyár elején felvetődött, hogy távozik, sokan úgy vélték Sevcsenkóért cserébe a Milan együtteséhez kerül (a múlt héten megjelent önéletrajzi könyvében maga is elismeri, hogy Milánóban tárgyalt a piros-feketék vezetőivel, a Chelsea és Mourinho tudta nélkül), de végül a maradás mellett döntött, mert több klasszis is aláírt a csapathoz.

A vb-n debütáló Elefántcsontpart, a csatársorban Drogbával, jó benyomást tett a futballvilágra, ám a "halálcsoportból" (Hollandia, Argentína és Szerbia mellől) az afrikaiak nem jutottak tovább. Ezzel együtt a Lónak jutott az a büszkeség, hogy hazája első vb-gólját szerezhette.

33 gól

A 2006-2007-es szezonban alaposan megtáltosodott: a BL-ben a Levszki ellen megszerezte a Kékek mezében első mesterhármasát, majd a Barcelona elleni találkozón győztes gólt lőtt. A bajnokságban szinte egyedül repítette a Chelsea-t: egyedül verte meg a Liverpoolt, a Newcastle-t és az Evertont, majd a Watford ellen is triplázott.

Az Arsenal ellen ismét eredményes volt: a Ligakupa-döntőben két találatával fordította meg a meccset, és teljesítményére a Manchester United elleni FA-kupa fináléjában tette fel a koronát, hiszen az egész meccsen egy helyzete akadt, de azt könyörtelenül kihasználta, ezzel döntve a serleg sorsáról.

"Szeretem a döntőket, és felemelő érzés egy nehéz mérkőzésen, egy fantasztikus csapat ellen győzni. Az a tény, hogy eddig jutottam, José Mourinhónak és Roman Abramovicsnak köszönhető" - mondta az új Wembley-ben tartott döntő után.

Összesen 33 találatot ért el, ami Kerry Dixon 1985-ös, 30 gólos szezonja óta a legeredményesebb a Kékek történetében. A bajnokságban 20 góllal lett gólkirály, valamint az év legjobbja díjra is jelölték legsikeresebb idénye végén.

A következő szezon már ellentmondásosabbra és hektikusabbra sikeredett: több alkalommal is megmutatta klasszisát, de voltak meccsek, amelyeken mintha pályán sem lett volna. A szezon nyitányát sérülés miatt kihagyta, de a Reading ellen a második körben góllal tért vissza. Ekkor még azt lehetett hinni, ott folytatja a gólgyártást, ahol tavaly abbahagyta, de egy újabb sérülés, majd a Fulham ellen összeszedett piros lap miatt ismét hetekig nem játszhatott.

Ekkor menesztették José Mourinhót, és a tréner távozása is megviselte a csatárt. Drogba könnyezett, amikor elbúcsúzott a portugál edzőtől, később pedig "brutálisnak" nevezte a klubvezetés döntését.

Nem duzzogott sokáig, hiszen a Valencia elleni BL-meccsen győztes gólt szerzett, a Schalke ellen is eredményes volt, majd a Rosenborg otthonában duplázott. Közben a bajnokságban is szállította a gólokat, a Manchester City elleni hengerből két találattal vette ki a részét, emellett az Everton és a Middlesbrough kapujába is betalált. Szintén önéletrajzi könyvében ír arról, hogy ekkor kis híján sztrájkba lépett, mert távozni akart a klubtól, még a Mourinho-ügy folyományaként, de a BL-szereplés lehetősége győzte meg arról, hogy maradjon.

December elején megsérült, térdét meg kellett műteni, így több fontos meccset is kihagyott. Az Afrika-kupán részt vehetett, de nem játszott csúcsformában, és csapatkapitányként negyedik lett az esélyesnek tartott elefántcsontparti együttes tagjaként.

A Tottenham elleni Ligakupa-döntőn folytatta remek sorozatát, és egy újabb finálén talált be, de pazar szabadrúgás gólja után a londoni rivális fordítani tudott. Ezt követően több gyengébb meccse is akadt, de az Arsenal elleni rangadón ismét megmutatta, miért ő a világ egyik legfélelmetesebb játékosa: tíz perccel alatt két mesteri góllal vezette sikerre a Kékeket. Mindkét találata óriási küzdeni akarásának és erejének volt köszönhető.

Bizonyított Beníteznek is

Újabb hosszú gólcsend következett, de ismét csak a legfontosabb pillanatban villant - kétszer is. A Liverpool elleni BL-elődöntő első meccse után Rafael Benítez azzal vádolta meg, hogy sokat színészkedik, és külön dossziét állított össze az elmúlt négy évben a tizenhatoson belül bemutatott műeséseiről.

Az elefántcsontparti a visszavágón válaszolt, két találattal. Az első félidőben lehetetlen szögből ágyúzott Reina kapujába, majd a hosszabbításban Anelka passzát értékesítette, ezzel bebiztosítva a Chelsea helyét a moszkvai fináléban.

A Bolton elleni utolsó bajnokin térdsérülést szenvedett, sokan megijedtek, hogy ki kell hagynia a moszkvai döntőt, de a múlt héten már teljes intenzitással edzett, és jelezte, mindenképpen ott lesz a fináléban.

"Már izgatottan várom a döntőt, amelyen játszani akarok, teljesíteni akarok, és nyerni akarok, mert ha egy ilyen meccset elveszítesz, az sokáig az eszedben marad. Nagy lehetőség számomra megnyerni a finálét, és a főnöknek, Roman Abramovicsnak ajánlanám a diadalt, mivel a meccs az ő hazájában lesz, és büszkévé akarom tenni" - emelte ki egy interjúban.

Ettől függetlenül nem kizárt, hogy a moszkvai lesz az utolsó meccse kék mezben, hiszen követheti José Mourinhót, a portugál edző új állomáshelyén, bárhol is legyen az. Hírbe hozták a Milannal, az Interrel, a Real Madriddal és a Barcelonával is.

A lélektani hadviselés már a BL-döntő előtti napokban elkezdődött, Nemanja Vidics és Wayne Rooney is azt mondta Drogbáról, túl könnyen elesik a tizenhatoson belül, hogy büntetőt harcoljon ki. Ezek szerint a manchesteri játékosok nem tanultak Rafa Benítez hibájából, hiszen a felingerelt Ló még veszélyesebb lehet.