A magyar mozgóképes tartalomgyártás és -terjesztés összehangolása a január elsején elindult Nemzeti Filmintézet legfőbb feladata – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a filmügyi kormánybiztos.

Kiemelte,

a teljes magyar filmgyártás struktúrája átalakul,

a mozifilmek mellett ugyanis a televíziós játékfilmek és sorozatok támogatása is a Filmintézethez került, ugyanakkor az eddigi mozifilmes döntőbizottság továbbra is működik.

„Szeptember 1-je óta nagyon komoly munkában vettünk részt, miután meg kellett a jogi, gazdasági és szervezeti alapját teremteni annak, hogy hozzánk csatlakozhassanak az úgynevezett nem mozis műfajok mint a televízió-, játék-, dokumentum-, kísérleti- és animációs filmek, valamint a sorozatok” – tette hozzá a Káel Csaba.

A mozgóképes tartalmak fejlesztése, támogatása, és forgalmazása egységes rendszerben működik majd. Ehhez pedig jelentős költségvetési támogatást kaptak.

„Ha összeadjuk a mozifilmes és nem mozifilmes kategóriákat, akkor

idén 17 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez közép-európai szinten már egy nagyon komoly összeg”

– jegyezte meg a filmügyi kormánybiztos.

Arra törekszenek, hogy valamennyi műfajban rendszeresen szülessenek művek, az alkotókat is arra buzdítják, hogy egy-egy forgatókönyv fejlesztésénél ne csak mozi-, hanem tévéfilmben vagy sorozatban is gondolkodjanak A korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek majd arra is, hogy az állami támogatásból elkészült alkotások a lehető legszélesebb közönséghez eljussanak, ezért jobban koncentrálnak majd a forgalmazásra és a marketingre is.

„Létrehoznánk, a nevét most még nem mondhatom el, egy kvázi magyar Netflixet is” – tette hozzá Káel Csaba, aki szerint

a Nemzeti Filmintézet belépne a letölthető tartalmak piacára is.

„A filmintézethez kapcsolódik Közép-Európa legnagyobb filmarchívuma. Jó pár filmet már felújítottak, újradigitalizáltak, és ez jelentené az alapját a letölthető állománynak. Ezt követően pedig majd folyamatosan hozzáadnánk az új alkotásokat” – magyarázta. A „magyar Netflix” a tervek szerint az év második felében indul, és nem csak otthoni szolgáltatás lesz. Közösségi helyek, például egyetemi filmklubok, kultúrházak is letölthetik és vetíthetik majd az ott elérhető alkotásokat. Emellett

iskolák számára is hozzáférhetővé tennék az online csatornát,

hogy a diákok megismerkedhessenek a magyar filmművészettel.

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, hogy

a külföldi filmes bérmunkák jelentős bevételt jelentenek a magyar gazdaság számára.

„A jelenlegi GPD-nknek 0,15 százaléka, vagyis jócskán százmilliárd forint fölött tart, és ez csak a közvetlen bevétel. A másik irány, ami ebből fakad, az a hírértéke a dolognak. Jó pár hollywoodi film- és sorozatsztár forgat Budapesten, mert nagyon szeretik a stábtagok és művészek a magyar fővárost – fogalmazott Káel Csaba, hozzátéve, hogy Budapest legeslegnagyobb előnye talán az, hogy a stúdiók 20-30 percnyire vannak a város szívétől.

A filmügyi kormánybiztos arról is beszélt, hogy milyen változások várhatóak a forgatókönyv-fejlesztésben.

„Eddig a fejlesztői brigád a Filmalapon belül működött, amit most szeretnénk kibővíteni, és kiajánlani külsősöknek, akik specialistái egy-egy műfajnak, tehát jó gag-, esetleg párbeszédírók, de akár szkriptdoktoroknak is. Ez egy elengedhetetlen folyamat, a világban mindenhol nagyon komolyan veszik a forgatókönyvet. Ráadásul ezt szeretnénk a nagy televíziós műfajokra is kiterjeszteni” – ismertette.

Káel Csaba elmondta azt is: különböző tematikus pályázatok meghirdetését tervezik, ami színesíti a magyar filmgyártást, és lehetővé teszi, hogy a szerzői filmek mellett más témák és műfajok is előtérbe kerüljenek.

„Vannak olyan évfordulóink, amikre jó lenne felkészülni. Ilyen például Petőfi Sándor kétszázadik születésnapja vagy az Aranybulla, ami ugye 1222-ben íródott meg. Tehát vannak olyan témák, amikkel érdemes lehet foglalkozni. De ugyanígy, ha olyan történelmi esemény évfordulója van, aminek egy-egy szelete érdekes, vagy épp azt szeretnénk szorgalmazni, hogy több irodalmi alkotás kerüljön filmre” – sorolta.

A filmügyi kormánybiztos szerint azért fontos, hogy történelmi filmek készüljenek, mert

segítenek a traumák feldolgozásában és erősítik a magyar identitást.

Szabó István ügynökmúltja

Mint arról az Infostart is hírt adott, február végén lesz a Magyar Filmdíj 2020 - Magyar Mozgókép Szemle, amely a Nemzeti Filmintézet első filmes mustrája lesz. Itt nemcsak a moziforgalmazásra szánt alkotások mutatkoznak be, hanem a televíziós platformra készülők is, kísérleti jelleggel pedig a kis műfajokból jó pár letölthető formátumban lesz megtekinthető.

A szemle nyitófilmje Szabó István Zárójeles című filmje lesz, a rendezőt pedig életműdíjjal tervezik jutalmazni, aminek a híre meglehetősen éles polémiát kavart a hazai sajtóban, miután

a rendező 1957 és 1963 között Képesi Endre fedőnéven jelentéseket írt

a belső elhárításnak, többek között Jancsó Miklósról és Törőcsik Mariról is.

Az üggyel kapcsolatban Káel Csaba megjegyezte, hogy sokan félreértelmezik ezt az életműdíjkérdést, mert az egy szakmai elismerés, és a Magyar Filmakadémia elnöksége nemcsak Szabó Istvánnak adományozza, hanem öt kiváló filmes alkotó-színész lesz kitüntetve.

„Ez nem az életéről szól, hanem a szakmai munkásságáról”

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Szabó István életének személyes, morális aspektusaival a rendezőnek magának van dolga, a lelkiismeretével saját magának kell mindenkinek elszámolnia.