Alapvetően három tényező határozza meg, hogy Ukrajnának milyen a nyelvi-jogi szabályozása, milyen irányban halad a törvényhozás - számolt be előadásában Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektor-helyettese.

Az előadó szerint az első és legfontosabb tényező az ország nyelvi helyzete, valamint az, hogy jelenleg Ukrajna a nemzetállam építésére törekszik. Mindezeken túl persze befolyásolja az ez irányú törvényhozást az ukrán állam számos nemzetközi kötelezettségvállalása is.

Érdekessége az ukrán nyelvi-jogi szabályozásnak, hogy a nemzeti jogrend nem a nyelvi, hanem a nemzeti kisebbségeket, illetve azok nyelvét tekinti jogalanynak. A nyelvtörvény előírja, hogy ahol a nemzeti kisebbségek képviselői többséget alkotnak, az ukrán mellett a nemzeti kisebbség nyelve is használható.

Az ukrán oktatási miniszter egyik nyilatkozatából származik a következő idézet: "Nekem, mint miniszternek világos, hogy senkinek nincs joga és nem lehet lehetősége arra, hogy korlátozza az állampolgárok azon alkotmányos jogát, hogy az államnyelven tanulhassanak és szerezhessenek végzettséget. Amellett vagyok, hogy minden anya az anyanyelvén énekeljen bölcsődalt a gyermekének, ám Ukrajna minden állampolgára, többek között a nemzeti kisebbségek képviselői is az ukrán, mint államnyelv magas szintű ismerete révén teljes értékűen integrálódjanak az ukrán társadalomba és legyenek sikeresek" - idézte az előadó.

A hazafias nevelés része az ukránul tanulás

"Az Oktatási és Tudományos Minisztérium egyik legkiemeltebb feladata az oktatás teljes mértékben államnyelven történő bevezetése a felsőoktatási intézményekben. A felsőoktatási intézményeknek effektívebben kellene szolgálniuk az állami nyelvpolitikát" - mondta idén januárban egy tanácskozáson az államelnök, majd hozzátette "Az egyetemeknek az állami politika ügynökeinek kell lenniük. A kötelező hazafias nevelés része az, hogy a felsőoktatásban az ukrán az oktatás nyelve."

Csernicskó István felolvasott még egy, másfél évvel ezelőtti idézetet államelnöktől: "Nekünk európai oktatási politikát kell felmutatnunk, amelynek célja, hogy minden nemzeti kisebbség érezze: olyan oktatáspolitika folyik az országban, amely egyrészt lehetőséget ad a saját nyelv, történelem aktív fejlesztésére, másrészt azonban végre kell hajtani a nyelvtörvényt, és biztosítanunk kell, hogy az iskoláinkban tanuló gyerekek a drága és anyai ukrán nyelven tanulhassanak."

Természetesen az ukrán állam nemzetközi kötelezettségvállalásai is befolyásolják azt, hogy milyen irányt követ a nyelvi törvényalkotás. Csernicskó István érdekesnek nevezte, hogy 2000 óta Ukrajnában a nyelvi jogokat, a nyelvhasználatot közvetlenül befolyásoló törvényt nem fogadtak el. Ugyanakkor több, a közelmúltban elfogadott törvény és elnöki, valamint miniszteri rendelet érinti közvetve a kisebbségi nyelvek használatát, gyakran éppen a nemzetközi normákra való hivatkozással és utalással.

Húsz százalék nem is tud ukránul

Például, miközben az ukrán oktatási tárca szerint a kisebbségi nyelveken oktató iskolákban nagyon alacsony az államnyelv oktatásának hatásfoka és eredményessége, 2008-óta a felsőoktatásban jelentkezők számára minden az érettségin és a felvételin egyaránt kötelezővé tették az ukrán nyelv és irodalom ismeretét. Sőt, 2010-től már kizárólag az államnyelven, tehát ukránul lehet érettségi és egyben felvételi vizsgát tenni a felsőoktatási intézményekben.

Miniszteri határozatot rögzíti, hogy 2007-től a mozikban már csak ukrán nyelven és ukránul feliratozott filmeket lehet bemutatni, miközben a népszámlálási adatok szerint az ország lakosságának közel húsz százaléka nem tud ukránul.

A rádió- és televíziós csatornák frekvenciaengedélyét ellenőrző bizottság úgy döntött, hogy 2009 elejétől 75 százalékra, majd szeptember 1-jétől 80 százalékra, 2010-től pedig minimum 85 százalékra kell emelni az ukrán nyelven sugárzott műsorok arányát a televíziókban, a rádiókra pedig még magasabb százalékarányok vonatkoznak - sorolta az előadó.

A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium rendelete alapján a minisztérium hatáskörébe tartozó összes vállalatnál, cégnél, így például a tömegközlekedési járműveken a közérdekű hirdetmények is csak államnyelven jelenhetnek meg. Ez azt jelenti, hogy csakis ukránul szabad kiírni azt is, hogy "Vigyázat, magasfeszültség!" vagy "Dohányozni tilos!", esetleg "Vigyázat, balesetveszély!" Az utasok kiszolgálása során is csak az államnyelv használható, attól függetlenül, hogy milyen anyanyelvű az ügyfél, illetőleg a pénztáros.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy Ukrajnában ma a nyelvi-jogi szabályozás ellentmondásos - szögezte le az előadó. A nemzeti és a nemzetközi nyelvi-jogi szabályozás terén ugyanis az országban nem ment végbe jogharmonizáció. Például az ukrán jogrend nem ismeri a regionális nyelv, a kisebbségi nyelv fogalmát, csak és kizárólag az államnyelv, valamint a nemzeti kisebbségek nyelve fogalmakat használja és építi be a saját jogrendjébe.

Másrészt az ukrán nyelvi-jogi szabályozást alárendelik a nemzetállam-építés törekvéseinek és eszméinek - mondta Csernicskó István. Az előadó szerint ez a nyelvi-jogi szabályozás ellentétes a kisebbségvédelmi dokumentumok szellemével. Szöveg szintjén az európai normákhoz igazodik az ukrán nyelvi-jogi szabályozás, ám a szervezett és már széles intézményhálózattal, nyelvi jogokkal bíró kisebbségek, mint például az oroszok, a magyarok a románok, a krími tatárok számára sok esetben jogszűkítéssel jár ezeknek a nemzetközi dokumentumoknak az alkalmazása - jelentette ki Csernicskó István.