A szerb gazdaság a nyugat-balkáni térség legnagyobb gazdasága, Magyarország számára is fontos, viszont a Covid óta, illetve az energiaválság miatt az infláció Szerbiában is jelentősen megnőtt, és lecsökkentek a külföldről érkező működőtőke-befektetések is – mondta el Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő az InfoRádióban, hozzátéve:

a szerb gazdaságot jelenleg ázsiai, főleg kínai beruházások tartják életben. Számos nyugati vállalat elég szkeptikus a Szerbiába való befektetéssel kapcsolatban.

Elsősorban nem is attól félnek, hogy nem fog az adott befektetés profitot hozni, hanem a jogállamisági problémák rettentik el főleg a nyugat-európai vállalatokat attól, hogy Szerbiába befektessenek – mondta.

„Semmit nem számít, hogy Szerbia mintegy másfél évtizede európai uniós tagjelölt, tehát valamit haladnia kellene a befektetések védelme, a bírósági eljárások ügyében. Persze egy nagyon kicsit számít mondjuk a különféle befektetési besorolásokban, hogy Szerbia papíron szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni, illetve hogy tagjelölt ország, de a gyakorlatban a befektetők azért látják, hogy Szerbia elég messze van a teljes jogú uniós tagság elérésétől, és nagyon sok nemcsak jogállami, hanem például adminisztratív probléma is van a befektetések kapcsán. Magyarra lefordítva nagyon nehézkes és bürokratikus akadályokkal terhelt egy külföldi vállalatnak belépnie a szerb piacra” – fogalmazott.

Az uniós csatlakozással kapcsolatban:

az EU tudja, hogy Szerbia a térség legnagyobb országa, a legnagyobb lakossággal, gazdasággal, de mindenki érzékeli, hogy ez egy nem egy demokratikus rendszer,

ahol az Európai Unió egyre kevésbé tud befolyást gyakorolni annak érdekében, hogy a megfelelő reformokat végrehajtsák. Viszont senki nem szeretné, hogy Szerbia legyen egy új Törökország, akivel szintén egy ideig zajlottak csatlakozási tárgyalások, viszont az elmúlt 10-15 évben már teljesen tetszhalott szinten folynak ezek a tárgyalások. Tehát Szerbia fontos ország, sőt, a nyugat-balkáni országok közül az egyik legfontosabb kulcsszereplője az európai uniós bővítéspolitikának, viszont az egyik legtökéletlenebb, hogyha a belpolitikai folyamatokat, illetve az állam működését tekintjük, és ezt a gordiuszi csomót nem tudják átvágni sem az uniós intézmények, sem pedig a tagállamok – magyarázta.

Egy időben Szerbia a nyugatnémetországi vendégmunkások hazautalt márkájából élt. Ma a hazautalások még mindig jelentősek. A Nyugat-Balkán többi országában még a GDP 8-10 százalékát is kitehetik, Szerbiában azért ez már egy kicsit alacsonyabb – mondta a szekértő. Szerbia északi része, különösen a Vajdaság, alapvetően mezőgazdasági termelésből él, míg a délebbi rész iparosodottabb, ez az ipari központokra épülő része Szerbiának. A turizmus annyira nem jelentős. A szolgáltatás szektor az, ami az utóbbi 10-15 évben, különösen Belgrádban és a többi nagyvárosban még jelentős szerepet töltött be – sorolta.

A régi, szocializmus-kori nagy ipari komplexumok, mint a Zastava vagy a Rade Koncar már nem működnek, viszont amiben Szerbia az elmúlt években nagyon jó lett, és külföldön is elég sokat profitált belőle, az a hadiipar.

Szerbián belül több hadiipari gyár is épült, és több országnak, Egyesült Államoknak, Izraelnek, Örményországnak, Azerbajdzsánnak és Ukrajnának is saját, szerb gyártmányú lőfegyvereket adott el, és mint tudjuk, ez elég jövedelmező biznisz

– mondta el Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést megnézheti vagy meghallgathatja alább.