Rendkívüli kormánynyilatkozatban ítélte el a német kancellár a politikusok ellen az elmúlt hetekben végrehajtott támadásokat, valamint a napokkal ezelőtti, egy fiatal rendőr halálát követelő mannheimi terrortámadást. A Bundestagban elhangzott beszédében Olaf Scholt élesen elítélte Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, hangsúlyozva, hogy a német fegyverek orosz területek ellen történő bevetésének engedélyezése a szövetségesekkel szoros együttműködés keretében történt.

Az alig több mint húsz perces nyilatkozatban a kancellár kizárólag a biztonság kérdéskörével foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a biztonság a szabadság, a demokrácia és a béke alapja. Ebből kiindulva ítélte el pártállástól függetlenül a német politikusok ellen végrehajtott támadásokat. Egyidejűleg felhatalmazta az illetékes hatóságokat a fegyverviselés, ezen belül a kések viselésének szigorítására. Hangsúlyozta, hogy a demokrácia megvédése forog kockán.

Olaf Scholz a beszédben nagy teret szentelt a Mannheimben történt, egy Németországban élő afgán férfi által elkövetett késes támadásnak, amely egy fiatal rendőr halálát követelte, és többen megsebesültek. A kancellár a leghatározottabb támogatásáról biztosította azokat az elmúlt napokban egyre erősebbé váló követeléseket, hogy mielőbb újítsák fel az illegális menekültek elsősorban Afganisztánba, valamint Szíriába történő kitoloncolását. Az afganisztáni kitoloncolásokat Németország 2021-ben a tálib rezsim hatalomra kerülésekor függesztette fel. Olaf Scholz bejelentette: a belügyminisztériumot felhatalmazta, hogy első lépésben kezdje meg a tárgyalásokat minderről az Afganisztánnal szomszédos országokkal.

"Az ilyen bűnözőket ki kell toloncolni, még akkor is, ha Afganisztánból vagy Szíriából származnak"

– jelentette ki, hangsúlyozva Németország biztonsági érdekeinek elsődlegességét. Súlyos bűnözőknek és terroristáknak nincs helye az országban – tette hozzá.

A kancellár ugyanakkor óvott attól, hogy egyenlőségjelet tegyenek a Németországban immár hosszabb ideje legálisan tartózkodó, bevándorlói háttérrel rendelkezők és az illegális menekültek között. Utalt arra, hogy Németországban megközelíti a húszmilliót a bevándorló háttérrel rendelkezők száma, ők – mint fogalmazott – a német társadalom részét jelentik.

Beszédében nagy teret szentelt Ukrajna támogatásának, hangsúlyozva, hogy Oroszország háborúja nemcsak az ostromlott országot, hanem egyidejűleg Németország és Európa békéjét is fenyegeti. A béke védelmét Scholz "abszolút prioritásnak" nevezte, leszögezte ugyanakkor, hogy a béke nem jelentheti egy ország leigázását.

Imperialista törekvésekkel vádolva rendkívül élesen bírálta Vlagyimir Putyint. Ennek kapcsán a Bundestag padsoraiban helyet foglaló AfD vezetőihez intézve szavait szégyenletesének nevezte, hogy az orosz elnök beszédében "dicsérte" a radikális jobboldali, Ukrajna német fegyverekkel történő támogatását elítélő pártot.

Scholz ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajna német támogatása a szövetségesekkel szoros együttműködésben történik, és ez vonatkozik a német fegyverek orosz területen lévő katonai célpontok elleni bevetésére is. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország új frontot nyitott az orosz határ közelében lévő Harkiv ukrán város ellen.

"Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében joga van megvédenie területét, városait és polgárait az orosz agresszióval szemben, ezért használhatja az általunk és szövetségeseink által szállított fegyvereket is"

– jelentette ki. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a német döntés összhangban áll a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával. "Németország ugyanakkor mindent elkövet annak érdekében, hogy ne vonják be az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúba" – fogalmazott

A biztonság oldaláról közelítette meg Scholz a súlyos áradások elleni harcot is. Kiemelte a szolidaritás jelentőségét, annak fontosságát, hogy a német társadalom összefogott a rászorultak támogatása, az árvíz okozta károk enyhítése érdekében. A kancellár ugyanakkor utalt arra, hogy nem csupán természeti katasztrófáról van szó, hanem annak szükségességéről is, hogy közösen vegyék fel a klímaváltozás elleni harcot.

"A klímaváltozás a legnagyobb globális kihívást jelenti, arra az eddiginél jobban kell felkészülni" – tette hozzá, utalva arra, hogy a szövetségi kormány és a tartományok szoros együttműködésére van szükség.