Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Palesztin férfiak egy izraeli katonai járművön a Gázai övezet északi részén 2023. október 7-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet reggel óta 2500 rakétát lőtt ki Izrael déli és középső részére a Gázai övezetből, és több tucat fegyverese hatolt be izraeli településekre. Eddig 22 halottról és félezer sebesültről tudni, a fegyveresek izraeli túszokat hurcoltak magukkal a Gázai övezetbe. Izrael teljes mozgósítást rendelt el.
Nyitókép: Haitham Imad

Washington: túszul ejtett nőket és gyerekeket engedhet el a Hamász

Amerikai sajtóértesülések szerint küszöbön áll a megállapodás Izrael és a szélsőséges palesztin szervezet között.

A The Washington Post egy névtelenségbe burkolózó, magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva azt közölte, hogy a megállapodást napokon belül bejelenthetik. A forrás szerint már csak néhány részletet kell tisztázni, de a megállapodás lényegében aláírásra kész. Ennek értelmében az izraeli nőket és gyerekeket egyszerre engedné el a Hamász, cserébe bebörtönzött palesztin nőkért és fiatalokért.

A lap szerint bár Izrael azt szeretné, ha mind a 100 elhurcolt nő és gyerek kiszabadulna, de valószínűleg ennél kevesebb foglyot fognak elengedni az arabok. A Hamász egyik tisztviselője a Telegramon ugyanis azt jelezte, hogy

egyelőre csak 70 nő és gyermek szabadon bocsátására hajlandók.

Azt sem tudni, hogy ezért cserébe hány Izraelben fogvatartott palesztint szabadlábra helyezését követelik. Arab források szerint legalább 120-an vannak börtönben.

A The Washington Post által, név nélkül idézett izraeli tisztviselő azt nyilatkozta, hogy fogolycsere idejére akár ötnapos tűzszünetet is hirdethetnek. Mint mondta: a fegyvernyugvás alatt a nélkülözhetetlen humanitárius segélyek is eljuthatnának végre Gázába.

Joe Biden elnök az Egyesült Államok határozott támogatásáról biztosította a készülő megállapodást és a közvetítésért személyes "nagyrabecsülését" fejezte ki Katar emírjének, Tamim bin Hamad al-Thaninak. A Fehér Ház által kiadott közlemény úgy fogalmaz: "Mindkét vezető egyetértett abban, hogy valamennyi túszt haladéktalanul szabadon kell engedni”.

Washingtonban azt remélik, hogy a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás és az ideiglenes fegyverszünet csökkentheti a háború miatti nemzetközi felzúdulást - írja a The Washington Post. A lap ugyanakkor megjegyzi azt is: Izrael abba nem fog beleegyezni, hogy még a Hamász fegyveres erejének szétzúzása előtt vessen véget a hadjáratnak. Viszont már Jeruzsálemben is belátják, hogy segíteni kell a gázai palesztin civileknek, akiknek a helyzete egyre kétségbeejtőbb.

A lap szerint az izraeli kormányzat is nagyra értékeli Katar segítségét, de Jeruzsálemben azt szeretnék, ha az emírség nemcsak közvetítene, hanem nyomást is gyakorolna a Hamászra, hogy minden túszát engedje el. Úgy tudni: a túszválság megoldásában Egyiptom is hasznos szerepet játszott.

A Hamász 240-250 túsza közül a legtöbben izraeliek, de jó néhány fogoly kettős állampolgár. Viszont van közöttük 35 külföldi is, akik jórészt Izraelben dolgozó thaiföldi állampolgárok. A nők és a gyerekek mellett a Hamász még körülbelül 90 civil férfit és izraeli katonát elrabolt. Ők a terrorszervezet legértékesebb túszai.

Címképünkön a túszejtőket ünneplő gázai palesztinok

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×