Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
A Maxar Technologies által 2023. június 6-án közreadott műholdfelvétel a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátjáról a Dnyeper folyón június 5-én. Az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága június 6-án azt közölte, az orosz erők felrobbantották a gátat, míg Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere szerint a vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében.
Nyitókép: MTI/AP/Maxar Technologies

Gátrobbantás - "Nem véletlen, hogy erre most került sor"

Ukrajna szerint Oroszország robbantotta fel a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátját a Dnyeper folyón. Az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint is orosz érdek húzódhat meg az esemény mögött.

Kijev szerint Oroszország robbantotta fel a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátját a Dnyeper folyón.

"Az kétségtelen, hogy egy ilyen támadás inkább az oroszok érdekében állt" - mondta az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő.

Kis-Bendek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára azt mondta, nem szabad elfelejteni, hogy az Ukrajna területén lévő gát jelenleg orosz ellenőrzés alatt van.

"Mivel mindkét fél azt mondja, ez a terület hozzá tartozik,

kölcsönös érdek lenne, hogy ne robbantsák fel,

mégsem történt így. Na most: nem robbantásról van szó, hanem tüzérségi támadásról. Ez fölveti azt a kérdést, hogy kik hajthatták végre. Mindkét félnek vannak eszközei, amelyekkel ez a gát támadható. De kinek az érdekében áll? A gát mögötti víznek nagyon fontos szerepe van, a Zaporizzsjai erőművet hűti, ami a legnagyobb kihívást jelenti jelenleg, mert ha egy atomerőműnél nincs hűtés, hatalmas problémák keletkeznek, leolvadás jön, és akár a távolabbi térség is veszélybe kerül" - részletezte Kis-Benedek József.

14 település 22 ezer lakosa érintett a gátszakadás után; "nem egyszerre folyik ki a víz, néhány napon belül fog leürülni, az ott működő vízi erőmű pedig szintén le fog állni" - mondta még.

Rámutatott, a gáttól délre van Herszon, ahol nem nagyon lehet támadást indítani, a katonai szempontról óvatosan is nyilatkoznak a szakértők - mindkét fél részéről.

És még egy: a genfi egyezmény szerint még háború esetén sem lehet gátat robbantani, mert a polgári lakosságot veszélyezteti.

"Akárki hajtotta végre ezt a támadást, semmiképp sem vette figyelembe az egyezményt; de hány egyezményt nem tartanak be ebben a háborúban? Rövid idő alatt nem fogunk választ kapni" - fogalmazott.

Még azt is megjegyezte, hogy a gát elleni támadás akkor történt, amikor az oroszok egy komolyabb védelmi vonalat építenek a környéken, az ukránok részéről pedig támadás van készülőben, "tehát hadiállapot van, a korábbiakhoz képest felfokozott ütemben".

"Nem véletlen, hogy erre pont most került sor" - mondta Kis-Benedek József.

Hogy az ukrán ellentámadás és a gátszakadás között milyen konkrét összefüggés lehet, arról azt mondta,

lehetett cél az ukrán hadsereg csapatmozgásainak eltérítése azáltal, hogy egy terület mostantól hadászati szempontból nem használható, hisz víz alá került; az oroszoknak itt nem kell túl nagy figyelmet fordítani a védelemre,

ugyanakkor az ukránok ha erre akartak támadni, azt át kell szervezni.

A hasonló létesítmények veszélyeztetettségéről elmondta: "van 6 gát a Dnyeperen", de ez volt a legnagyobb.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×