eur:
394.39
usd:
370.08
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
A német Rheinmetall Mission Master CXT,  vezető nélküli robotjárműve (UGV). Forrás: Rheinmetall
Nyitókép: Forrás: Rheinmetall

Már vannak meglepő, nagy nyertesei az ukrajnai harcoknak

Méghozzá azok a kis technológiai cégek, amelyek pár éve még csak reménykedhettek egy-egy komolyabb állami megrendelésben. Különleges gépeket, fegyvereket fejlesztenek, ezekből szemezgettünk.

"Ez a háború arra késztette a különböző országok kormányait, hogy alaposan kibővítsék a hadiipari beszállítóik körét. Ma már egy hadsereg ütőképessége jórészt azoktól a informatikai előnyöktől függ, amelyeket a fejlett felderítőeszközök adatainak hatékony feldolgozása, illetve a mindezt összefogó számítástechnika jelenti." Ezt Trevor Taylor, a Royal United Services Institute tudományos munkatársa nyilatkozta a Financial Times című lapnak.

A technológiai fejlődés alaposan átformálta magát a hadiipart is, mivel a hagyományos óriásvállalatok mellett, mint amilyen az amerikai Lockheed Martin vagy a német Rheinmetall, egyre nagyobb szerephez jutnak az új piaci szereplők, a kis startup cégek.

Ezek olyan új eszközöket fejlesztenek, mint a rendkívül nagy magasságban és hosszú ideig repülni képes, villanymotoros gépek, amelyek óriási területeket figyelnek meg, mindezt sokkal olcsóbban, mint a felderítő műholdak. De nem igazán tekinthető nagy múltúnak a török Bayraktar fivérek vállalkozása sem, ellenben felfegyverezhető drónjaik világsikert arattak.

Bayraktar TB-2 felfegyverezhető drón a kifutópályán. Getty Images
Bayraktar TB-2 felfegyverezhető drón a kifutópályán. Fotó: Getty Images

Hozzájuk hasonlóan az amerikai AeroVironment vállalkozás tulajdonosai is meglehetősen új szereplői hadiiparnak, bár Switchblade drónjuk az egyik legsikeresebb a "bolyongó lőszerek", vagyis a harctér felett hosszú ideig köröző, majd az ellenséges célpontokra rázuhanó, öngyilkos drónok között. A már Ukrajnában is többször bevetett Switchblade többféle méretben készül, és van olyan is, amelyiket egy katona a hátizsákjában tud magával vinni.

Nemcsak a repülő robotok nyitottak új fejezetet a hadviselésben, hanem az úgynevezett vezető nélküli, földi járművek, az UGV-k (Unmanned Ground Vehicle) is. Ezek a távolról irányított kerekes vagy lánctalpas robotok sok mindenre alkalmasak. Szállíthatnak lőszert, vizet, élelmet a fronton harcoló katonáknak, de sebesülteket is kimenthetnek a tűzvonalból. Alkalmasak aknakeresésre, felderítésre, a nagyobbak pedig még fel is fegyverezhetők aknavetővel vagy gépágyúval. Így közvetlen tűztámogatást nyújthatnak a harcoló gyalogságnak, mindezt persze úgy, hogy nem kell a saját katonák életét kockáztatni.

THeMIS robot jármű, amelyet az észt Milrem vállalkozás fejlesztett ki. Forrás: Milrem Robotics
THeMIS robotjármű, amelyet az észt Milrem Robotics fejlesztett ki. Forrás: Milrem Robotics

Az ilyen UGV-k fejlesztésében egy észt startup, az alig tíz éve alakult Milrem Robotics az egyik piacvezető Európában. Gyártmányaikat tizenhat országba, köztük több NATO-tagállamba szállítják. Természetesen az ukrán hadsereg is kapott ezekből, és a hírek szerint nagy sikerrel alkalmazza is.

Persze az orosz hadsereg ugyancsak felismerte a harci robotok jelentőségét, és a különböző tervező irodák a szárazföldi drónok egész sorát alkották már meg. Közülük párat évekkel ezelőtt be is mutattak a hagyományos május 9-i moszkvai katonai parádén, de nincs hír arról, hogy bárhol hacba vetették volna ezeket. Pár hete megjelentek ugyan a közösségi médiában olyan videók, amelyek állítólag az ukrajnai frontra küldött orosz katonai robotokról készültek, de tényleges harci bevetésüket eddig még független források nem erősítették meg.

Az alábbi videó számba veszi az eddigi legfontosabb orosz fejlesztéseket:

A startup cégek belépése nyilván válaszra késztette a nagy hadiipari cégeket is. Többnyire úgy reagáltak, hogy vagy felvásárolták a kis technológiai vállalkozásokat, vagy közös fejlesztésekbe kezdtek velük. A már említett Milrem Roboticsba például az idén februárban vásárolta be magát az Egyesült Arab Emirátusok legnagyobb fegyvergyártója, az EDGE Group. A tranzakcióval kapcsolatban Kuldar Väärsi, az észt vállalat vezetője azt mondta a Financial Timesnak, hogy csak ezzel a tőkebevonással tudnak lépést tartani a robotikai piac fejlődésével, és azt hangoztatta: a cég továbbra is az európai hadiipar fontos szereplője marad.

A német Rheinmetall tavaly jelentette be, hogy a mesterséges intelligencia startuppal, a Helsinggel együttműködve, közösen fejleszt szoftveralapú rendszereket.

A tőke persze nemcsak magánbefektetőktől érkezhet a technológiai startup vállalkozásokhoz. 2021-ben jött létre az Európai Védelmi Alap (European Defence Fund – EDF), amelynek legfőbb célja, hogy összehangolja az unió tagországaiban folyó kutatásokat és beruházásokat. Az unió egyik nagy gondja ugyanis éppen az, hogy számos témában párhuzamos fejlesztés folyik, ahelyett, hogy a tagországok koncentrálnák anyagi és szellemi erőforrásaikat. Az EDF csak az idén 1,2 milliárd eurót (kb. 450 milliárd forintot) szán hadiipari kutatás-fejlesztésre.

A német Rheinmetall Mission Master SP jelű, vezető nélküli robot járművének (UGV) sebesült szállító változata. Forrás:Rheinmetall
A német Rheinmetall Mission Master SP jelű, vezető nélküli robotjárművének (UGV) sebesültszállító változata. Forrás: Rheinmetall

Emellett a nyugati kormányok igyekeznek egyszerűsíteni az amúgy rendkívül bonyolult és hosszadalmas beszerzési eljárásaikat is. Andy Start, a brit védelmi minisztérium beszerzési hivatalának vezérigazgatója például elmondta a Financial Timesnak, hogy a londoni kormány harmincnapos fizetési határidőt vállalt és eltörölte a kisebb értékű beszerzések esetében az előzetes minősítést. Ezzel főleg a kis- és középvállalkozásokat segítik abban, hogy megrendeléseket kapjanak a hadseregtől.

Kérdés persze, hogy a hirtelen sikeressé váló startupok meddig tudják megőrizni piaci előnyüket, valamint önállóságukat. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet tudományos főmunkatársa, Pieter Wezeman szerint nem új keletű a jelenség. Az iraki és az afganisztáni háborúk tapasztalatai nyomán, a komoly hadseregeknek hirtelen nagy szükségük lett az úgynevezett MRAP, vagyis aknabiztos, rajtaütés ellen védett járművekre.

Amerikai Cougar MRAP (ankanbiztos, rajtaütés ellen védett) jármű. Forrás:Wikipédia
Amerikai Cougar MRAP (ankanbiztos, rajtaütés ellen védett) jármű. Forrás: Wikipédia

Az első szériákat még kisebb vállalkozások állították elő, de a hadiipari óriások hamar rátették a kezüket erre az üzletre is. Óriási előnyben vannak, hiszen rendkívül tőkeerősek, kitűnőek referenciáik és évtizedek óta megbízható beszállítói a különböző hadseregeknek. Ezek a nagy vállalatok élénken figyelik a startup cégeket és ha valamelyikben fantáziát látnak, rögtön együttműködést ajánlanak, vagy egyszerűen felvásárolják a vállalkozást.

A drónokkal kapcsolatban is hasonló fordulópont előtt áll a fegyverpiac, mint annak idején az MRAP járművek esetében. Az egyre fejlettebb és bonyolultabb elhárító fegyverek, elektronikus zavaró berendezések kijátszása már nagyon komoly fejlesztéseket igényel. Ezek pedig annyira költséges programok, hogy a kis startup cégek nem is igazán bírják anyagilag. Újfajta küzdelem kezd kialakulni a nagy multik és a kkv-k között, amelynek kimenetele nem lehet kétséges.

"Ez a drónok harcának kezdete" – mondta a brit újságnak Trevor Taylor, a Royal United Services Institute kutatója.

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×