Egy évvel a jövő évi parlamenti választások előtt különös súlya van a tartományi szavazásoknak Ausztriában. A helyi választók véleménynyilvánítása lakmusztesztet jelent a 2024-es esélyek megítéléséhez. Az eredmények jelzik, hogy nem áll jól a nagy pártok, a hatalmon lévő konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szénája, a "nevető első" pedig a radikálsi jobboldali szabadságpárt.

Az önálló tartománynak számító Salzburgban az ÖVP ugyan a legerősebb párt maradt, de jelentős veszteséget szenvedett korábbi erejéhez képest. Ugyanez vonatkozik a szociáldemokrata SPÖ-re is, miközben a a hét végi választás tényleges győztese az országos méretekben is erősödő ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) lett. Salzburg előtt a képlet hasonló volt januárban Alsó-Ausztriában és Karintiában, valamint tavaly szeptemberben Tirolban is.

A Karl Nehammer vezette konzervatívok nem is leplezték csalódásukat. Maga a kancellár is elismerte, hogy a tartományi eredményeket komolyan kell venni, különös tekintettel az általa rányitott, a zöldekkel koalícióban hatalmon lévő kormánypárt jövő évi esélyeire. Elismerte azt is, hogy a választói hangulatot Salzburgban is leginkább az országos témák, mindenekelőtt a megélhetési költségek emelkedése, az általános drágulás befolyásolta.

Mindezt komolyan kell venni, ha azt akarják, hogy a néppártot jövőre is vezető kormánypárttá válasszák

– tette hozzá Nehammer.

Hasonlóan értékelt az ellenzéki SPÖ is. A szociáldemokraták jelentős visszaeséséhez ugyanakkor nagymértékben hozzájárult a pártot sújtó vezetési válság. Az SPÖ jelenlegi elnökének, Pamela Rendi- Wagnernek legkevesebb három komoly kihívója van.

És a baloldali pártot gyengítette az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ Plus) nem várt erősödése. A kampányának középpontjába a drága megélhetést állító kommunista párt 11 százalékot szerzett, jelezve, hogy a jelenlegi körülmények között a radikális baloldali pozíciók is szavazatokat hozhatnak.

A tényleges győztes azonban az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt volt.

A szélsőjobboldalinak is tartott FPÖ a legutóbbi négy tartományi választáson sikert sikerre halmozott, Salzburgban a szavazatok csaknem 26 százalékát szerezte meg. Nem véletlen, hogy a párt elnöke, Herbert Kickl az FPÖ és a lakosság országos összefogásáról beszélt. Logikus célkitűzésnek nevezve jelezte, hogy célja a kancellári tisztség elnyerése és egy, a szabadságpárt által vezetett szövetségi kormány megalakítása.

Elemzők szerint a párt sikerei jelzik, hogy az FPÖ már rég túl van a 2019 májusában kirobbant ibizai videóbotrányon, amely az akkori pártelnök és alkancellár, Christian Strache lemondásához és előrehozott választások kiírásához vezetett. A 2017-ben, Ibizán készült rejtett kamerás felvételen Strachét egy orosz oligarcha állítólagos unokahúga csalta lépre. A nő a párt pénzügyi és médiatámogatását ajánlotta fel, Strache cserébe zsíros állami megbízásokat ígért neki.

Négy év telt el a botrány kirobbanása óta, és a párt a felmérések szerint ma Ausztria legerősebb pártja.

Az FPÖ országosan 28 százalékos támogatottsággal rendelkezik, megelőzve a konzervatív néppártot és a szociáldemokratákat. Az ÖVP 25, míg az SPÖ 23 százalékos támogatottságot élvez.

Az FPÖ sikerének egyik kulcsa a rivális pártok válsága, illetve gyengesége. Az elmúlt időszak különböző válságaiból a szabadságpárt profitált, legyen szó akár az inflációról, az általános drágulásról, de még a korábbi koronavírus-járványról is. Herbert Kicki pártelnök élharcosa volt a maszkviselés, illetve az oltás elleni harcnak, korábban pedig – egykori belügyminiszterként – a menekültek befogadásának.