Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
MOSCOW, RUSSIA - JULY 17:  Flowers and paper planes are left during a commemorative event for the victims who died in the crash of Malaysian Airlines flight MH17, in front of the Embassy of the Netherlands in Moscow on July 17, 2015. All 298 passengers and crew died on July 17,2014 when the Malaysia Airlines Boeing 777, on a flight between Amsterdam and Kuala Lumpur, was shot down over rebel-held east Ukraine. (Photo by  Nikita Shvetsov/Anadolu Agency/Getty Images)
Nyitókép: Nikita Shvetsov/Anadolu Agency/Getty Images

Bendarzsevszkij Anton: Moszkvának nem volt érdeke, hogy felfigyeljen a világ Kelet-Ukrajnára

Jelek utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött a maláj légitársaság repülőgépét megsemmisítő rakéta átadásáról a szakadároknak - közölte további megállapítások mellett a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport, hozzátéve, hogy arra nincs bizonyíték, hogy az orosz elnök tűzparancsot adott volna az utasszállító lelövésére. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint véletlenül lőhették le az repülőt.

A szakértő felidézte: 2014 tavaszán indult Oroszország támogatásával szeparatista mozgalom Kelet-Ukrajnában. Moszkva nyilvánosan nem támogatta az eseményeket, de a háttérben tudni lehetett, hogy onnan érkezik a pénzügyi támogatás és a fegyverek. Sőt, már a konfliktus kezdetén orosz hírszerző tisztek jelentek meg kelet-ukrán városokban, és ott szerveztek ukránellenes megmozdulásokat, elfoglalva a városi központokat.

Az orosz felelősség ilyen értelemben tehát eddig is nyilvánvaló volt, ezeket a konfliktusokat onnan szították, a szeparatisták is onnan kaphatták a fegyvereiket, a rakétavetőt is - nyilván külső partner kellett ahhoz, hogy egy ilyen eszköz a szeparatisták kezébe kerüljön - mutatott rá Bendarzsevszkij Anton, a poszt-szovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója az InfoRádióban. A nyomozás és a hollandiai bírósági tárgyalás során pontosan leképezték, hogy ez a BUK típusú szovjet rakétavető miként került a szeparatistákhoz, Oroszország mely pontjáról indult, út közben hol bukkant fel, mely egységek szolgálták ki.

Bendarzsevszkij Anton szerint azonban

a maláj gép lelövése valószínűleg nem volt szándékos.

Abban az időszakban ugyanis igen nagy volt a térségben az ukrán légi aktivitás: Kijev igyekezett visszaszerezni az irányítást Kelet-Ukrajna felett, a szakadárok pedig több ukrán csapatszállítót vagy logisztikai célt szolgáló repülőgépet is lelőttek. A maláj utasszállítót is ukrán repülőnek hihették - mutatott rá a szakértő. Az első közlésekből, a kelet-ukrán szeparatisták híradásaiból is úgy tűnt, hogy biztosak voltak benne, amit lelőttek, az egy katonai repülőgép volt, és csak később jöttek rá a tévedésükre. Akkor pedig gyorsan próbálták eltüntetni az üzeneteket.

Bendarzsevszkij Anton szerint azért sem lehetett szándékos a maláj gép lelövése, mert Oroszországnak nem volt érdeke, hogy a nemzetközi figyelmet a kelet-ukrajnai eseményekre irányítsa, és így még több támogatáshoz juttassa Kijevet.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

(A nyitóképen: Virágok, mécsesek és papírrepülők a Malaysian Airlines MH17-es járatának balesetében elhunyt áldozatok emlékére 2015. július 17-én Hollandia moszkvai nagykövetsége előtt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×