Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Royal Air Force

Hiába a százmilliárd eurós csomag, Németország nem teljesíti NATO-kötelezettségét

Évekkel ezelőtt vállalták a NATO tagállamai, hogy 2024-re a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékára növelik védelmi kiadásaikat. Brüsszeli értékelések szerint erre különösen szükség lenne az Ukrajna elleni orosz háború nyomán. Németország még évekig nem lesz képes erre.

Néhány nappal a háború kitörése után a német kormány 100 milliárd eurós rendkívüli támogatásról döntött a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztésére. Olaf Scholz kancellár azóta is sorozatos ígéreteket tesz a katonai kiadások növelésére.

Egy a Der Spiegel által ismertetett tanulmány szerint azonban a korábban tervezettnél jóval több pénzre van szükség a százalékos célkitűzés teljesítéséhez, ami évekkel is csúszhat. A kölni székhelyű Német Gazdasági Intézet (IW) elemzése szerint ez a célkitűzés 2026-ig aligha teljesül, különös tekintettel arra, hogy a meghirdetett rövid távú fejlesztési beszerzések is jelentős késedelmet szenvednek. Ezenkívül a növekvő árak, valamint a Bundeswehr még mindig fennálló költségvetési "alulfinanszírozottsága" is szerepet játszik a vállalt célkitűzés teljesítésében.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elmúlt években a NATO-partnerek ismételten bírálták Berlint az általuk túl alacsonynak tartott német katonai kiadások miatt.

Az Ukrajnában zajló háború kitörése nyomán Scholz kancellár nem csupán a 100 milliárd eurós Bundeswehr-támogatásról döntött, de megerősítette a 2 százalékos védelmi költségvetési vállalás teljesítése melletti elkötelezettséget is. Az IW prognózisa szerint azonban

a katonai költségvetést éveken keresztül minden esztendőben legkevesebb 5 százalékkal kellene növelni annak érdekében, hogy a GDP-hez viszonyított 2 százalékos NATO-célt Németország elérje.

Mindezt megerősíti az az értesülés, amely szerint nehézségekbe ütközik, és jelentős késedelmet szenvedhet a Bundeswehrnek az a terve, amely szerint a legkorszerűbbnek számító amerikai F-35-ös vadászgépekkel váltanák fel a jelenlegi Tornado gépeket.

A német kormány nem sokkal a háború kitörése után határozta el az atomfegyverek hordozására is alkalmas F-35-ös amerikai harci gépek beszerzését. A terv a német hadsereg egyik legnagyobb beszerzési projektje, amely egy kiszivárgott védelmi minisztériumi dokumentum szerint egyidejűleg jelentős kockázatokat hordoz magában.

A védelmi tárca szerint az üzlet mintegy 10 milliárd eurós, ami a korábbi információkhoz képest tetemes többletköltséget jelent. A minisztérium szóvivője szerint a nyitott kérdésekről szoros egyeztetés folyik a parlament illetékes testületeivel.

Az amerikai gépek a Bundeswehr bücheli repülőterén állomásoznának, ehhez azonban a repülőtér költséges átalakításra van szükség. Ugyanakkor számításba kell venni az amerikaiak "biztonsági követeléseit", amelyek teljesítése ugyancsak költséges. Az aggodalmak ellenére a koalíció kitart az F-35-ösök beszerzése mellett.

Címlapról ajánljuk
6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

A meglévő üzemanyag-szállítási infrastruktúrát használnák a hidrogén célba juttatására a HUN-REN új kutatási programjában, a hidrogént folyékony szerves vegyületben megkötve tárolnák, és a felhasználás helyén szabadítanák fel. A négyéves fejlesztés céljairól Pintér Gábor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Idő kérdése lehet csak a Krími híd megsemmisülése, orosz teherhajót ért támadás a Balti-tengeren - Háborús híreink szombaton

Idő kérdése lehet csak a Krími híd megsemmisülése, orosz teherhajót ért támadás a Balti-tengeren - Háborús híreink szombaton

Az utolsó szalmaszálba kapaszkodva próbál Európa csatlakozni az orosz-ukrán béketárgyalásokhoz, miután Moszkva három kulcsfontosságú európai országot is meghívott az ukrajnai békéről szóló egyeztetésekre. Berlin a meghívás elfogadását sürgeti, Párizs csak teljes körű részvétel mellett mondana igent, az orosz külügy viszont Kaja Kallas jelenlétét kifogásolja. A harcok közben nem csitulnak, szombatra virradó éjjel újabb rakétatámadás érte Ukrajnát, melynek halálos áldozata is volt. Nap közben egy orosz teherhajót is támadás ért a Finn-öbölben, ami megerősíti az orosz exportútvonalak növekvő biztonsági kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×