Kis-Benedek József nagyon fontosnak tartja, hogy a NATO állam- és kormányfők kétnapos (szerda-csütörtöki) csúcstalálkozóján elfogadták az észak-atlanti szövetség új stratégiai koncepcióját. Ennek eldöntése persze nem most, hanem még 2010-ben történt, bár nyilván kiegészült azzal a helyzettel, ami 2022 februárja óta zajlik – tette hozzá, utalva az orosz–ukrán konfliktusra.

A nemzetbiztonsági szakértő értékelése szerint ez részint üzenet Oroszországnak, nevezetesen, hogy a NATO egységes, „szent és sérthetetlen”, hiszen amellett, hogy a két skandináv országot, Finnországot és Svédországot hivatalosan is felkérték a csatlakozásra, a keleti területein is jelentős csapaterősítésre fog sor kerülni. A már most is a kontinensen tartózkodó mintegy 100 ezer amerikai katonán felül – Joe Biden amerikai elnök bejelentése alapján – egy új, állandó parancsnokságot is fel kívánnak állítani Lengyelország területén, illetve haditechnikai egységeket fognak átcsoportosítani, választ adva arra a változásra, amiben

Oroszországot már nem partnernek, hanem a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek minősítik a NATO-ra nézve

– magyarázta.

Ami az új stratégiát illeti, Kis-Benedek József úgy fogalmazott, hogy miután az harminc ország egyetértő véleményét türközi, a jelenlegi helyzetnek megfelel. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy Georgia és Ukrajna korábbi NATO-meghívása továbbra is érvényes, és most is megerősítették. Fontosnak tartja, hogy a NATO – az ukrán–orosz konfliktuson túl – azonnal kezelni kívánja a felmerülő helyzeteket, köztük az Északi-sarkkal kapcsolatos, elmúlt időszakban felmerül gondokat, gondolva arra, hogy Oroszország ott új parancsnokságot hozott létre.

A NATO-terv valamennyi haderőnemet, a szárazföldi-, légi-, tengerészeti- és a különleges erőket érinti is, főként csapaterősítés tekintetében a keleti térségben; magyarán újabb zászlóaljakat fognak felállítani a már meglévő nyolc mellett, és

a 40 ezer fős készenléti erőt 300 ezer főre fogják növelni,

amihez az amerikaiak a szükséges haditechnikai eszközöket is fogják biztosítani – sorolta a Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára, aki szerint az észak-atlanti szövetség egyszerre próbálja a kollektív védelmet és az elrettentést megvalósítani.

Bár az atom-, illetve tömegpusztító fegyverek kérdéskörét legfeljebb diszkréten szokták tárgyalni a NATO-értekezleteken, a mostani csúcs alkalmával egyértelmű hangot kapott, hogy a NATO fokozni fogja az erre irányuló védelmét, illetve hogy egyeztetni fogják az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország atomkészenlétét, válaszul arra, hogy Moszkva harcászati atomfegyverek esetleges bevetésével fenyegetőzik – emelte ki Kis-Benedek József, mint egy újabb azonnali döntést a szövetség részéről.

Visszakanyarodva a finn és svéd csatlakozásra, a nemzetbiztonsági szakértő jelezte, megszületett a háromoldalú megállapodás a NATO-főtitkár jelenlétében, köszönhetően annak, hogy az új csatlakozók eleget tettek a korábban vétóval fenyegető Törökország kéréseinek, nevezetesen, hogy együttműködnek a terroristagyanús személyek, illetve azon güllenisták kiadatásában, akik kemény törökellenes tevékenységet folytatnak például Svédországban. Most már csak a NATO tagállamok parlamentjeinek kell rábólintania a csatlakozásra, amivel a címzetes egyetemi tanár szerint nem lehet különösebb probléma, hiszen a csúcson sem volt ellenkezés senki részéről.

Nyilván a Norvégiától Törökországig létrejövő egységes NATO-övezetnek az oroszok nem örülnek, értett egyet Kis-Benedek József, emlékeztetve, hogy

Vlagyimir Putyin már közölte is, hogy szimmetrikus választ fognak adni erre a kihívásra.