eur:
403.06
usd:
349.51
bux:
95317.22
2025. június 15. vasárnap Jolán, Vid
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középen) a NATO állam- és kormányfői kétnapos madridi csúcstalálkozójának első napján, 2022. június 29-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kis-Benedek József: az atom-, illetve tömegpusztító fegyverekről is megegyezett a NATO

A madridi NATO-csúcs első napján Joe Biden bejelentette: az Egyesült Államok jelentősen emeli katonai jelenlétét Európában. Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerint ez egyértelmű üzenet Oroszországnak is.

Kis-Benedek József nagyon fontosnak tartja, hogy a NATO állam- és kormányfők kétnapos (szerda-csütörtöki) csúcstalálkozóján elfogadták az észak-atlanti szövetség új stratégiai koncepcióját. Ennek eldöntése persze nem most, hanem még 2010-ben történt, bár nyilván kiegészült azzal a helyzettel, ami 2022 februárja óta zajlik – tette hozzá, utalva az orosz–ukrán konfliktusra.

A nemzetbiztonsági szakértő értékelése szerint ez részint üzenet Oroszországnak, nevezetesen, hogy a NATO egységes, „szent és sérthetetlen”, hiszen amellett, hogy a két skandináv országot, Finnországot és Svédországot hivatalosan is felkérték a csatlakozásra, a keleti területein is jelentős csapaterősítésre fog sor kerülni. A már most is a kontinensen tartózkodó mintegy 100 ezer amerikai katonán felül – Joe Biden amerikai elnök bejelentése alapján – egy új, állandó parancsnokságot is fel kívánnak állítani Lengyelország területén, illetve haditechnikai egységeket fognak átcsoportosítani, választ adva arra a változásra, amiben

Oroszországot már nem partnernek, hanem a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek minősítik a NATO-ra nézve

– magyarázta.

Ami az új stratégiát illeti, Kis-Benedek József úgy fogalmazott, hogy miután az harminc ország egyetértő véleményét türközi, a jelenlegi helyzetnek megfelel. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy Georgia és Ukrajna korábbi NATO-meghívása továbbra is érvényes, és most is megerősítették. Fontosnak tartja, hogy a NATO – az ukrán–orosz konfliktuson túl – azonnal kezelni kívánja a felmerülő helyzeteket, köztük az Északi-sarkkal kapcsolatos, elmúlt időszakban felmerül gondokat, gondolva arra, hogy Oroszország ott új parancsnokságot hozott létre.

A NATO-terv valamennyi haderőnemet, a szárazföldi-, légi-, tengerészeti- és a különleges erőket érinti is, főként csapaterősítés tekintetében a keleti térségben; magyarán újabb zászlóaljakat fognak felállítani a már meglévő nyolc mellett, és

a 40 ezer fős készenléti erőt 300 ezer főre fogják növelni,

amihez az amerikaiak a szükséges haditechnikai eszközöket is fogják biztosítani – sorolta a Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára, aki szerint az észak-atlanti szövetség egyszerre próbálja a kollektív védelmet és az elrettentést megvalósítani.

Bár az atom-, illetve tömegpusztító fegyverek kérdéskörét legfeljebb diszkréten szokták tárgyalni a NATO-értekezleteken, a mostani csúcs alkalmával egyértelmű hangot kapott, hogy a NATO fokozni fogja az erre irányuló védelmét, illetve hogy egyeztetni fogják az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország atomkészenlétét, válaszul arra, hogy Moszkva harcászati atomfegyverek esetleges bevetésével fenyegetőzik – emelte ki Kis-Benedek József, mint egy újabb azonnali döntést a szövetség részéről.

Visszakanyarodva a finn és svéd csatlakozásra, a nemzetbiztonsági szakértő jelezte, megszületett a háromoldalú megállapodás a NATO-főtitkár jelenlétében, köszönhetően annak, hogy az új csatlakozók eleget tettek a korábban vétóval fenyegető Törökország kéréseinek, nevezetesen, hogy együttműködnek a terroristagyanús személyek, illetve azon güllenisták kiadatásában, akik kemény törökellenes tevékenységet folytatnak például Svédországban. Most már csak a NATO tagállamok parlamentjeinek kell rábólintania a csatlakozásra, amivel a címzetes egyetemi tanár szerint nem lehet különösebb probléma, hiszen a csúcson sem volt ellenkezés senki részéről.

Nyilván a Norvégiától Törökországig létrejövő egységes NATO-övezetnek az oroszok nem örülnek, értett egyet Kis-Benedek József, emlékeztetve, hogy

Vlagyimir Putyin már közölte is, hogy szimmetrikus választ fognak adni erre a kihívásra.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: Izrael, Irán és az újabb brüsszeli hülyeség

"A közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, Magyarország ezért hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Rommá bombázza Teheránt az izraeli légierő, ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán - Híreink a Közel-Keletről vasárnap

Rommá bombázza Teheránt az izraeli légierő, ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán - Híreink a Közel-Keletről vasárnap

Szombat éjszaka újabb iráni válaszcsapás érte el Izraelt: tíz ember meghalt, húsz eltűnt, kétszáz megsérült. Izraeli támadások során találatot kapott az iráni védelmi minisztérium épülete (vélhetően válaszként Teherán hasonló tegnapi akciójára) illetve egy olajdepó. Mindkét fél elhúzódó háborúra készül. A szakértők attól tartanak, hogy Irán elzárhatja a fosszilis tüzelőanyagok szállításában kulcsfontosságú Hormuzi szorost. A nap folyamán az izraeli légierő súlyos támadásokat mért Teheránra, Irán pedig ballisztikus rakétákat lőtt ki Izrael államra. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×