Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban, egy előre rögzített televíziós beszédben jelentette be, hogy Oroszország különleges hadműveletet indít Kelet-Ukrajnában. Percekkel később bombák robbantak Kijevben, Harkivban, Odesszában és a Donbászban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig kihirdette a statáriumot, elrendelve az általános mozgósítást.

Ukrajna azóta háborúban áll az orosz agresszorral, pedig az invázió elején még a szakértők is arra számítottak, hogy az orosz hadsereg napok alatt elfoglalja az országot. Az erőművek, hidak, vasútvonalak, kikötők, katonai támaszpontok és lakónegyedek ellen indított rakétatámadások, a kijevi csata, a háborús bűnök gyanúját felvető bucsai és mariupoli mészárlás, illetve a többi összecsapás a két oldalon összesen legalább 10 ezer halálos áldozatot követelt. Oroszország is jelentős veszteséget szenvedett, a vártnál mindenképpen jóval nagyobbat, amit az is mutat, hogy Vlagyimir Putyin számos titkosszolgálati és katonai vezetőt leváltott. A fronton magasrangú orosz katonatisztek halnak meg, az orosz hadseregbe pedig már 40 év felettiek is jelentkezhetnek.

Mint minden háborúban,

most is a civil lakosság a legkiszolgáltatottabb:

több ezren megsebesültek, 139 gyerek eltűnt 13 millió embernek pedig el kellett hagynia az otthonát, bár az elmúlt hetekben egyre többen mennek haza. Egy kétgyermekes ukrán édesanya, Irina Kárpátalján, a kisgejőci menekültszálláson nyilatkozott aTV21-nek: „Mi a Donyeck-megyei megyei Szlovjanszkból érkeztünk. Itt nagyon jó fogadtatásban részesültünk. Az emberek nagyon kedvesek, kiváló életkörülményeket biztosítottak a számunkra, kiváltképp ha ahhoz viszonyítjuk, mi vár ránk most odahaza. Itt minden nagyon jó és szép” – ismételte meg az asszony hozzátéve, hogy egyelőre nem térhetnek haza, de nagyon várják, hogy mindez minél hamarabb véget érjen.

Az Amerikai Egyesült Államok és több európai ország katonai szaktudással, hadászati felszereléssel, fegyverrel, pénzzel és segéllyel támogatja Ukrajnát, de az országnak még így is havonta 200 milliárd hrivnyába kerül a védekezés. És a helyzet csak rosszabb lesz, mert a konfliktus bármeddig elhúzódhat – figyelmeztetett a NATO főtitkára, miután a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel egyeztetett. „Az a NATO feladata, hogy támogassa Ukrajnát és elismerje, hogy joga van az önvédelemhez. Eközben az is fontos, hogy megakadályozzunk egy újabb világháborút a NATO és Oroszország között” – fogalmazott Jens Stoltenberg.

Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. „Jelenleg területünk mintegy 20 százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll” – ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux államok területe együttvéve, mutatott rá legutóbbi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Oroszország ellen eddig 6 lépésben amerikai és nyugati szankciókat vezettek be a háború miatt, amely

globális energiakrízissel, élelmiszerválsággal és menekülthullámmal fenyeget.

A több mint 700 ezer ukránt fogadó Magyarországon háborús veszélyhelyzet van érvényben. Oroszország azonban folytatja az általa különleges katonai műveletnek nevezett háborút. Moszkva azt követeli Kijevtől, hogy ismerje el az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget Oroszországhoz tartozását és a Donyec-medence két szakadár „köztársaságának” a függetlenségét.