Lengyelország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait Magyarországgal, és folytatódni fog a visegrádi együttműködés is – hangsúlyozta Jaroslaw Kacznyski lengyel kormányfőhelyettes a lengyel Sieci konzervatív hetilapnak adott interjújában, amely teljes terjedelmében hétfőn jelenik meg, ám egyes részei már ismertté váltak.

Mint ismert, a lengyel és a cseh védelmi miniszter lemondta a Budapestre tervezett V4-es találkozót a magyar kormánynak az ukrajnai háborúval és Oroszországgal kapcsolatos álláspontja miatt. Az orosz–ukrán konfliktus a Krím-félsziget 2014-es annektálása óta nehezíti a lengyel–magyar kapcsolatokat, hiszen, mint Feledy Botond rámutatott, Lengyelország hagyományosan az egyik leginkább oroszellenes álláspontot foglalja el egész az Európai Unióban, míg Magyarország pontosan az ellenkezőjét.

Jaroslaw Kaczynski kiszivárgott interjúrészlete alapján két nagyon fontos információ jelent meg – emelte ki a külpolitikai szakértő.

• Az egyik, hogy a visegrádi négyek munkájának ideiglenes felfüggesztéséről beszél, amit így, explicit módon eddig nem hallottunk. Ugyanakkor az, hogy a felfüggesztés időleges, mindenképpen biztató.
• A másik, hogy a kiszivárgott szöveg szerint nagyon reméli, hogy a többi területen – és itt elsősorban uniós ügyekre gondolt – lesz majd együttműködés a V4-tagok között.

"A magyar kormányzat számára kifejezetten jó hír, hogy csupán az oroszok miatti egyet nem értés okán a lengyelek nem akarják teljesen megszakítani a kapcsolatot" – értékelt Feledy Botond.

Hozzátette: ez az interjú

legalább annyiban szól a lengyel belpolitikának és Kaczynski saját kormányának, mint Magyarországnak.

Ez azt jelenti, hogy Jaroslaw Kaczynski a leginkább Orbán- és magyarbarát politikus ebben a lengyel politikai erőben. Kérdés, hogy az általa megszólított miniszterelnök, a miniszterek, miniszterhelyettesek, akik korábban szigorúan fogalmaztak Magyarország oroszpolitikájával kapcsolatban, meghallják-e Kaczynski üzenetét.

Felvetődött, hogy ha ez a konfliktus tovább eszkalálódik, meggyengülhetnek-e lengyel–magyar kapcsolatok. Feledy Botond szerint Lengyelország mindenképpen szövetségeseket fog keresni ahhoz, hogy érvényesítse az Oroszországgal kapcsolatos érdekeit és álláspontját, szélesítse a beavatkozás területét és spektrumát.

"Ebben az ügyben Magyarország aligha fog a lengyelek mellé sorolni, és ez valóban veszélyezteti azt, hogy egy esetleges eszkaláció mellett Magyarország más területeken is tudjon együttműködni a lengyelekkel" – vetette fel a külpolitikai szakértő. Példaként két témát említett, amelyben a felek eddig számítottak egymásra, de most kérdésessé válhat az együttműködés:

• az egyik a hetes cikkely szerinti brüsszeli jogállamisági eljárás,
• a másik – ha elindul – a kondicionalitási eljárás.

Az együttműködés megszakadásának politikai kockázatai folyamatosan nőnek azzal, ahogy a magyar fél ebben az orosz konfliktusban bár minden kötelező szankciót megszavazott, a szimbolikus politikában, a szimbolikus kiállásban nem sorolt be a lengyelek mellé – értékelt.

Összegzése szerint a V4-ek eddig is hullámzó intenzitású együttműködést mutattak attól függően, hogy milyen politikai színezetű és mekkora nyitottsággal rendelkező állam- és kormányfők voltak a négy tagállamban. Az együttműködés lazulása tehát önmagában nem lenne precedens nélküli. Ugyanakkor a kisebb tagállamok – Csehország, Szlovákia és Magyarország – számára

nagyobb a kockázat azzal, ha a lengyel szövetséges nem figyel rájuk, vagy ha Lengyelország esetleg kifejezetten kisorolna a V4 mögül

és más együttműködéseket részesítene előnyben akár a németekkel és a franciákkal, akár más európai szövetségekkel. Magyarország szempontjából ezt a kockázatot Feledy Botond szerint csak tovább növeli, hogy Szlovéniában Janez Jansa kormánya szintén Kína- és oroszellenes álláspontot foglalt el az utóbbi hónapokban, és ezzel Magyarország – ezekben az ügyekben legalábbis – egy másik régiós szövetségesét is elvesztette.