Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke beszél a párt eredményváróján a lengyel parlamenti választások után Varsóban 2019. október 13-án. Az urnazárás után közölt exit pollok szerint megnyerte a lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó PiS.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Lengyel nyilatkozat a V4-es együttműködésről a lemondott találkozó után

Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós színtéren soha nem hagyta cserben lengyel partnereit, Lengyelország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait Magyarországgal, és folytatódni fog a visegrádi együttműködés is - hangsúlyozta Jaroslaw Kacznyski lengyel kormányfőhelyettes.

Mint ismert, előbb a cseh, majd a lengyel védelmi miniszter is úgy döntött, mégsem jön el a jövő hétre tervezett budapesti V4-es találkozóra, amit a napokban le is mondtak emiatt. A távolmaradást az országok eltérő Oroszország-politikájával magyarázták. A témáról Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a V4-et mindig is kihívás elé állította az a tény, hogy a négy ország másként gondolkodik a keleti politikáról. Megjegyezte viszont, hogy a V4 nem geopolitikai szervezet, és a feladatát, hogy az EU-n belüli vitákban a közép-európai érdekeket közösen képviselje, továbbra is ellátja majd.

A lengyel Sieci konzervatív hetilapnak adott, hétfőn teljes terjedelmében megjelenő interjú szombaton közzétett részletében a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnökétől, Jaroslaw Kacznyskitől azt kérdezték, vajon az ukrajnai háború során tanúsított magyar álláspont "eltörli-e" az utóbbi évek lengyel-magyar szövetségét.

"Tekintsünk távolságtartással a dologra" - válaszolt Kaczynski. Hangsúlyozta, hogy Magyarország minden eddig javasolt, Moszkvával szembeni szankciót támogatott és elítélte az orosz agressziót. Magyarország ellenzi az orosz gázimport tilalmát, de "ugyanilyen, sajnos, Németország magatartása is, valamint több más fontos uniós tagállamé is" - fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy a magyar gazdaságnak mások az adottságai, mint a lengyelnek. "Elsősorban mély, Gyurcsány Ferenc posztkommunista kormányfő idején keletkezett orosz függőségről van szó sok vonatkozásban" - húzta alá, hozzátéve: "tudjuk, hogy ezt nehéz megszakítani.

Tudjuk, hogy Magyarországnak más a története, ezért másképp tekint bizonyos ügyekre".

Megjegyezte azt is, hogy Ukrajnában népes magyar kisebbség él.

Jaroslaw Kacznyski leszögezte: kritikus szemmel tekintenek Magyarország magatartására, "nagyobb szerepvállalására" számítanak. Hangsúlyozta ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy "meg kellene szakítani az együttműködést azokon a területeken, ahol együttműködhetünk".

Elmondta: mindig is tudott az Orbán Viktor és a lengyel kormánytábor közötti, Oroszország és Németország politikai megítélését illető különbségről, amely - mint felidézte - már a délkelet-lengyelországi Nedec várban 2016-ban történt, a hosszútávú együttműködés terveiről szóló Kaczynski-Orbán találkozó során kirajzolódott.

Az interjú készítője felvetette: a magyar ellenzék azt állítja, hogy a visegrádi csoport halott, és Lengyelország megszakította a kapcsolatokat Magyarországgal, amit erőteljesen kihasználnak a választási kampány hajrájában.

Semmiképpen sem szakítjuk meg kapcsolatainkat - reagált erre Kaczynski. Közölte: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel és más partnerekkel a visegrádi csoport munkáinak néhány hetes felfüggesztéséről, de

"a csoport biztosan visszatér a hasznos működéséhez".

Hangsúlyozta: bár léteznek különbségek, Orbán személyében olyan partnerrel van dolguk, "aki soha sem tagadta, mi az álláspontja, nem csalt", és aki más együttműködési területeken, például az Európai Unióban soha nem hagyta cserben lengyel partnereit.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×