Kis-Benedek József szerint ahhoz, hogy Oroszország támadást indítson az ukrán főváros ellen, további erők felzárkóztatására lesz szüksége, ami jelenleg is zajlik Kijev környékén. Mint mondta, ezek az erők várhatóan körbezárják a várost, támadásra pedig majd akkor kerülhet sor, ha erre megszületik a politikai döntés.
Elsőként a külvárosok egyes területeinek leválasztása várható, lehetőség szerint a lakosság számára szabad elvonulást biztosítva folyosókon. „Akik nem állnak ellen, mehetnek bárhová, akik viszont ellenállnak, azokkal felveszik a harcot” – vélekedett a nemzetbiztonsági szakértő megismételve, hogy a városi harc előtt még körbe fogják zárni Kijevet, és csak a politikai döntés után indulhatnak meg az orosz egységek.
A szakértő emlékeztetett: hétfőn elkezdődött tárgyalások már aznap véget értek, így
„pillanatnyilag ismét a fegyvereké a szó”.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanárának elmondása szerint a városi harc az ukránok „puhításával” veheti kezdetét, mely során az oroszok a légierőt bevetve a kritikusnak vélt pontokat támadhatják majd. Hangsúlyozta, bár az moszkvai vezetésnek – állításuk szerint – nem célja az utcai harcok, de ha ezt mégis meg akarják valósítani, nem marad más lehetőségük, mint a házról házra történő küzdelem, ami egy 2,9 milliós nagyváros esetében nem egyszerű feladat, „tehát jó lenne, ha ezt sikerülne elkerülni”, ami megint csak politikai döntés kérdése lesz.
Arra a kérdésre, hogy vajon el lehet-e foglalni Kijevet, Kis-Benedek József azt válaszolta, hogy természetesen igen, kiváltképp, ha az oroszok még több egységet vonultatnak fel, gondolva itt például a légi deszantosokra, akiket eddig alig alkalmaztak.
„Igen, el lehet foglalni, igen keserves harcok árán, és hatalmas nagy veszteséggel,
bele érte az infrastrukturális és anyagi veszteséget” – fűzte hozzá a nemzetbiztonsági szakértő megismételve: Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy nem akarja elfoglalni Kijevet, mindazonáltal számolni kell a kritikus objektumok elleni támadásokkal. Vagyis a különféle katonai létesítmények, valamint az elnöki palota és a minisztériumok – kezdve a belüggyel és védelmi minisztériummal – légi-, illetve rakétacsapásokra számíthatnak. Utóbbiak főként annak köszönhetően, hogy Moszkva célja az ukrán politikai vezetés megbuktatása – magyarázta a címzetes egyetemi tanár, aki szerint, ha sikerülne elfoglalni Kijevet, a megtartása más sokkal nehezebb kérdés lenne.
Kis-Benedek József szerint
nem kizárható, hogy a hatalom megbuktatása során az ukrán vezetőkkel is végezni kívánnak,
amire – mint mondta – az oroszok csecsen harcosokat is bevethetnek, akik „profik ebben a témában”, de a Wagner orosz biztonsági magáncég zsoldosai is jelen vannak a hadszíntéren. „Sajnos ezek benne vannak… Ez egy nagyon kemény és sok vérveszteséggel járó küzdelem lesz, ha úgy döntenek, hogy el kell foglalni a várost” – ismételte meg.
Ami a másik oldalt illeti, a szakértő emlékeztetett: hogy mindig a védők vannak kedvezőbb helyzetben, hiszen jobb a terepismeretük, el tudnak rejtőzni, és már lehetnek előkészítve különböző „meglepetéseik”, ráadásul kaptak és kapnak is még olyan páncéltörő fegyvereket, amik bevetésével igencsak megnehezíthetik a támadók dolgát, magyarul, páncélozott szállító harcjárműveket és harckocsikat lőhetnek ki. Emellett különböző gerillaháborúkban is használatos eszközökkel, például Molotov-koktélokkal is felszerelkezhettek, „tehát nagyon kemény háborúra kell készülni egy ilyen nagyváros esetében” – emelte ki Kis-Benedek József.