eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ukrán katona a kijevi Függetlenség terén 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

Kis-Benedek József: keserves harcok árán el lehet foglalni Kijevet, de megtartani…

Egy több mint 60 kilométeres elnyújtott orosz katonai konvoj tart Kijev felé. Az InfoRádió által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő szerint, ha az oroszok támadnak, komoly utcai összecsapásokra lehet majd számítani az ukrán fővárosban.

Kis-Benedek József szerint ahhoz, hogy Oroszország támadást indítson az ukrán főváros ellen, további erők felzárkóztatására lesz szüksége, ami jelenleg is zajlik Kijev környékén. Mint mondta, ezek az erők várhatóan körbezárják a várost, támadásra pedig majd akkor kerülhet sor, ha erre megszületik a politikai döntés.

Elsőként a külvárosok egyes területeinek leválasztása várható, lehetőség szerint a lakosság számára szabad elvonulást biztosítva folyosókon. „Akik nem állnak ellen, mehetnek bárhová, akik viszont ellenállnak, azokkal felveszik a harcot” – vélekedett a nemzetbiztonsági szakértő megismételve, hogy a városi harc előtt még körbe fogják zárni Kijevet, és csak a politikai döntés után indulhatnak meg az orosz egységek.

A szakértő emlékeztetett: hétfőn elkezdődött tárgyalások már aznap véget értek, így

„pillanatnyilag ismét a fegyvereké a szó”.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanárának elmondása szerint a városi harc az ukránok „puhításával” veheti kezdetét, mely során az oroszok a légierőt bevetve a kritikusnak vélt pontokat támadhatják majd. Hangsúlyozta, bár az moszkvai vezetésnek – állításuk szerint – nem célja az utcai harcok, de ha ezt mégis meg akarják valósítani, nem marad más lehetőségük, mint a házról házra történő küzdelem, ami egy 2,9 milliós nagyváros esetében nem egyszerű feladat, „tehát jó lenne, ha ezt sikerülne elkerülni”, ami megint csak politikai döntés kérdése lesz.

Arra a kérdésre, hogy vajon el lehet-e foglalni Kijevet, Kis-Benedek József azt válaszolta, hogy természetesen igen, kiváltképp, ha az oroszok még több egységet vonultatnak fel, gondolva itt például a légi deszantosokra, akiket eddig alig alkalmaztak.

„Igen, el lehet foglalni, igen keserves harcok árán, és hatalmas nagy veszteséggel,

bele érte az infrastrukturális és anyagi veszteséget” – fűzte hozzá a nemzetbiztonsági szakértő megismételve: Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy nem akarja elfoglalni Kijevet, mindazonáltal számolni kell a kritikus objektumok elleni támadásokkal. Vagyis a különféle katonai létesítmények, valamint az elnöki palota és a minisztériumok – kezdve a belüggyel és védelmi minisztériummal – légi-, illetve rakétacsapásokra számíthatnak. Utóbbiak főként annak köszönhetően, hogy Moszkva célja az ukrán politikai vezetés megbuktatása – magyarázta a címzetes egyetemi tanár, aki szerint, ha sikerülne elfoglalni Kijevet, a megtartása más sokkal nehezebb kérdés lenne.

Kis-Benedek József szerint

nem kizárható, hogy a hatalom megbuktatása során az ukrán vezetőkkel is végezni kívánnak,

amire – mint mondta – az oroszok csecsen harcosokat is bevethetnek, akik „profik ebben a témában”, de a Wagner orosz biztonsági magáncég zsoldosai is jelen vannak a hadszíntéren. „Sajnos ezek benne vannak… Ez egy nagyon kemény és sok vérveszteséggel járó küzdelem lesz, ha úgy döntenek, hogy el kell foglalni a várost” – ismételte meg.

Ami a másik oldalt illeti, a szakértő emlékeztetett: hogy mindig a védők vannak kedvezőbb helyzetben, hiszen jobb a terepismeretük, el tudnak rejtőzni, és már lehetnek előkészítve különböző „meglepetéseik”, ráadásul kaptak és kapnak is még olyan páncéltörő fegyvereket, amik bevetésével igencsak megnehezíthetik a támadók dolgát, magyarul, páncélozott szállító harcjárműveket és harckocsikat lőhetnek ki. Emellett különböző gerillaháborúkban is használatos eszközökkel, például Molotov-koktélokkal is felszerelkezhettek, „tehát nagyon kemény háborúra kell készülni egy ilyen nagyváros esetében” – emelte ki Kis-Benedek József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×