A változás során a trikolór kékje sötétebb és elegánsabb lett. Az egy évvel ezelőtti változást voltaképpen senki se vette észre, és a mögötte álló gondolatiságnak sem politikai a háttere, legfeljebb annyiban, hogy így inkább a francia forradalom idejét idéző a színvilága.

Történelmi, politikai és esztétikai okból egyaránt történtek már zászlóváltozások Európában: ezekből nyújt körképet a Euronews alapján cikkünk.

Görögország

Az első állam, amely valaha lobogót használt, sokszor váltogatta. Az ottomán időkben számos, nem hivatalos változata létezett, egészen 1797-ig kellett várni arra, hogy a görög író és politikai gondolkodó, Rigas Feraios egy egységes pánhellén lobogóra tegyen javaslatot. Az azúrkék és fehér sávok váltakozása az eget és a tengert jelképezi a jelenlegi lobogón, de amint az lejjebb látható, jó néhány változat létezett ezt megelőzően.

Liechtenstein

Európa negyedik legkisebb országa a 18. század elején vált függetlenné, zászlaja egyszerű, piros-sárga volt, címerén alapulva. II. Aloys herceg uralkodása végén a színeket megváltoztatták, a sárgát elhagyva. A Svájccal 1921-ben kötött partnerség során a színséma függőlegesről vízszintesre változott, hogy a nemzet megújult európai státuszát jelképezze.

Az 1936-os berlini olimpia előkészületei során egy döntő hibájukra derült fény – Liechtenstein ugyanolyan zászlót viselt, mint Haiti, és 16 évig nem tudott róla. A zászlót a következő évben úgy változtatták meg, hogy a bal felső sarokba a hercegi koronát tették.

Ukrajna

Az európai zászlóváltások egyik leggyakoribb oka a Szovjetunió megalakulása, majd felbomlása volt. Minden tagország kénytelen volt elhagyni saját lobogóját a sarló-kalapács miatt, az ukránok eredeti zászlaját 1922-ben betiltották. Évtizedekbe telt, mire kialakult a középen látható szovjet változat.

Amikor az ország 1991-ben függetlenné vált, tiszteletben tartotta az eredeti félig kék, félig sárga mintát, de úgy döntött, hogy megkülönbözteti magát attól a kék árnyalattól, amelyet a szovjetek az eredeti népköztársasági zászlóhoz kölcsönöztek.

Egy erős azúrkéket vezettek be: ennek ellenére manapság is találkozhatunk mindkétféle változattal. A hivatalos lobogók általában a sötétebb árnyalatot viselik.

Egyesült Királyság

Az ország 1707-es megalakulása előtt összes tagországának zászlaja különállóként létezett. Közel száz évig nem is volt vizuális megtestesülése az egységnek, majd 1801-ben létrejött a Union Jack, melyben Anglia Szent György-keresztjét vegyítették Szent Patrik vörös keresztjével és a skót Szent András-zászló kék színével. Wales nem be a lobogóba, mivel már az angol királyság részének tekintették.

Az egyes országok továbbra is használják saját zászlóikat a kormányzat, a sport és a nemzeti események területén.

Írország

Az ír trikolórt megelőző zászlók jelentősen különböznek az 1916-os húsvéti felkelés során bevezetett zöld, fehér és arany színű zászlótól. A korábbi, kevésbé ismert kék mintáktól való céltudatos eltérés a nacionalisták és unionisták közötti egységet hivatott jelképezni.

Ezt a 300 éven át használt lobogójukon három korona szerepelt. A hárfa VII. Henrik hatására került a zászlóra, és további több száz évig rajta is maradt.

Budapest

A főváros zászlója is nagy változásokon ment át az elmúlt 150 évben. Eredetileg piros-sárga-világoskék színekben volt megtalálható három sáv, később az alsó sáv zöldre váltott. 1984-1990 között fehér alapon mindössze a címer jelent meg rajta, majd 1990-2011 között a piros és a sárga alá egy eltérő árnyalatú kék sáv került, középen a címerrel. Legutóbb 2011-ben változott: ekkora fehér alapon a címert tartalmazó, alul és felül piros és zöld, egymással nem érintkező háromszögekből összeálló díszszegéllyel keretezett lobogó lett belőle. A piros-sárga-kék lobogót a román zászlóra hasonlító színvilága miatt válthatták le, a jelenlegi azonban a kritikák szerint túlzottan is harci lobogóra emlékeztet. A váltást Tarlós István, Budapest akkori főpolgármestere vitte végig.