A Financilal Times tudományos rovatának részletes riportja idézte ennek kapcsán Lynette Brammert, az amerikai járványmegelőzési központ influenzára szakosodott egységének vezetőjét, aki elmondta, hogy

a „szokott” influenzavírusok igazából tavaly is jelen voltak, csak terjedni nem tudtak

a Covid miatti szigorú bezárkózás (maszkok, távolságtartás, közösségi program tiltása és hasonlók) miatt. „De ez nem jelenti azt, hogy el is mentek volna” – tette hozzá.

Az idei Covid-oltási kampány után, egyelőre még a delta-variáns növekvő terjedése mellett is, az alapvető társadalmi funkciók láthatóan helyreállnak, és a legtöbb nyilvános hely is minimum oltottak számára látogatható. Szakértők szerint mindez a „hagyományos” influenzának már elég ahhoz, hogy ismét akcióba lépjen, „vegyüljön” és emberekre tapadjon, illetve közöttük cirkuláljon.

A brit lap szerint ugyanezt megerősítette európai oldalon a brit kormány egészségügyi főtanácsadója, Chris Whitty is, aki megkeresésükre szintén azzal reagált, hogy

„az idei tél influenza-szempontból meglehetősen nehéznek ígérkezik”.

Ráadásul a helyzet most annyival sérülékenyebb lesz, hogy miközben a Covid-hullámok alatt betartott járványmegelőző módszereket előre látható módon a többség boldogan félretolja majd, az influenzával szembeni nyájimmunitás lényegesen gyengült, hiszen már egy éve nem jellemező az influenza jelenléte a napi életben – idézte a Financial Times Ian Barrt, az Egészségügyi Világszervezet influenza-kutatási társintézményének az igazgatóhelyettesét.

„Minél hosszabb egy influenza-mentes időszak, annál alacsonyabb az esetleges újbóli megjelenésével szemben a nyájimmunitás”

– mutatott rá.

Ezen elvben az influenza-oltások újbóli felvétele is csak részben enyhíthet, lévén a COVID-oltások 90 százalékos hatékonyságával szemben az influenza-oltás többnyire 60 százalékos eredményességgel dolgozik csak.

Az utóbbi ponton azonban a Covid némely következménye nem várt segítséget kínálhat: szakértők szerint ugyanis

az mRNS-alapú vakcina-technológia elviekben alkalmazható lehet majd a jövőbeni influenza-oltások kifejlesztésénél is,

minden bizonnyal a jelenleginél sokkal nagyobb hatásfokot eredményezve. Ehhez azonban még sok kutatásra lesz szükség.

A brit lap riportja végül megszólaltatta az egyik új-zélandi egyetem közegészségügyi professzorát, Nick Wilsont, aki szerint a koronavírus-járvány egyik legfontosabb tanulsága valahol éppen az volt, hogy bebizonyosodott – ami előzőleg évtizedeken át nem sikerült –, hogy igenis

lehetséges teljes körű védekezés az influenzajárvány ellen.

Amikor Európában legutóbb ennek szokásos – téli – „szezonja” volt, még lényegében senki nem volt beoltva, de a bezárkózás, a maszkviselés, a távolságtartás már folyamatban volt, ami elegendőnek bizonyult az influenzavírus kivédésére.

Úgyhogy a közeli jövőben az fog majd dönteni, vajon a társadalmi viselkedésben a többség mit fog fontosabbnak tekinteni: a maszkoktól és kötöttségektől való megkönnyebbült megszabadulást, vagy ezek megtapasztalt védelmének tudatában a következő influenzajárvány elleni védekezést.

Ha az előbbi, akkor az idei influenzajárvány elkerülhetetlen lesz, miként az is, hogy a korábban szokottnál többen fogják majd a vírust elkapni – figyelmeztetnek a téma szakértői.