9 °C
A francia bárokba és éttermekbe való belépéshez, valamint a hosszú vonatozáshoz és repüléshez augusztustól szükséges az ország kiállította egészségügyi igazolás, amely az oltásokról, a betegségen való átesésről vagy a friss negatív teszteredményről szól.
"A lehető legjobban ki fogjuk terjeszteni az egészségügyi igazolás használatát, hogy minél többeket arra ösztönözzünk, hogy menjenek el beoltatni magukat" - magyarázta Emmanel Macron francia elnök július közepén, amikor bejelentette a jogszabályt. Azt is elmondta, hogy az oltást szeptember 15-től kötelezővé teszik az egészségügyi dolgozók számára, és utalt arra, hogy a járvány súlyosbodása esetén mindenki számára kötelezővé tehetik az oltást. Más országok is hasonló intézkedéseket vezetnek be: a CNN összeállítása ezeket foglalja össze.
Terjed a szemlélet
Görögország szintén kötelezővé tette az oltást az egészségügyben dolgozók számára, és már korábban úgy döntött, hogy oltatlanul sem a mozik, sem az éttermek, sem a kávézók vagy bárok nem látogathatók.
Olaszországban már áprilisban előírás volt a patikákban és egészségügyben dolgozók számára az, hogy beoltassák magukat: múlt héten azt is bejelentették, hogy az immunitásukat igazolni nem tudó olaszokat sem engednek majd be bizonyos beltéri helyszínekre.
Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy nyugati államokban eltiltsanak embereket ilyen lehetőségektől,
ami sok tüntetést is eredményezett, valamint vitát nyitott arról, vajon kötelezhető-e egy ember arra, hogy beoltassa magát.
"Nagyon érdekes lesz látni, mennyire fogadják el az emberek az oltási igazolványok létét, hisz 2020 márciusában senki sem gondolta, hogy nyugati országokban lezárásokat lehet bevezetni, és mégis pontosan ez történt" - mondta a CNN-nek Oliver Watson, a londoni Imperial College a koronavírus átvitelét modellező kutatója. Az sem világos, hogy beválik-e a taktika: szakértők szerint nehéz eldönteni, hogy az oltási igazolások milyen hatással vannak a vakcinák felvételére, mivel az ilyen intézkedéseket általában nagyobb médiafigyelem és több vita kíséri, ami szintén oka lehet a hajlandóság változásának.
Kérdéses, hogy hatásos-e a módszer
Emmanuel Macron bejelentésének hatására mindenesetre nőtt a franciák körében az oltás felvételére való hajlandóság: az azt követő hétben 3,7 millió ember kért vakcinát.
Clement Beaune, Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára szerint a megemelkedett foglalásszám azt mutatja, hogy a be nem oltott emberek között nagyon kevesen vannak oltásellenesek. Ezt a kijelentést a közelmúltban végzett közvélemény-kutatások is alátámasztják, amelyek azt mutatják, hogy a franciák kezdenek megbarátkozni a koronavírus elleni vakcinák gondolatával, miután a világjárvány korábbi szakaszában a szkeptikusabb európai országok közé tartoztak.
Az oltáskritikus hozzáállás egyes európai országokban hosszú évekre nyúlik vissza.
Deepti Gurdasani, a londoni Queen Mary Egyetem közegészségügyi szakértője és epidemiológusa szerint a vakcinákkal kapcsolatos tétovaság kezeléséhez szükség van a közösség bevonására, hogy valóban megértsük az okokat, és foglalkozzunk velük ahelyett, hogy az embereket tudatlanokként vagy önzőként utasítanánk el. Gurdasani szerint a delta megjelenése miatt már 85 százalékos átoltottság kellene a nyájimmunitás eléréséhez.
Sietni kell
Az unió polgárainak hozzávetőlegesen 57 százaléka van jelenleg teljesen immunizálva. A cél továbbra is az, hogy EU elérje a 70 százalékos szintet a nyár végére.
Franciaországban az új koronavírusos esetek több mint fele a 10-29 év köztiek körééből kerül ki. Németországban szintén
a fiatalok körében terjed a fertőzés,
itt egyre nagyobb a félelem azzal kapcsolatosan is, hogy a fiatalok oltási hajlandósága alacsony marad.
Nagy-Britanniában, ahol a világon az egyik legmagasabb az átoltottsági mutató, szeptembertől a fiatalokat csak oltási igazolással engedik majd be az éjszakai klubokba, és felmerült az is, hogy a 20 ezer főnél nagyobb résztvevőszámmal rendezett eseményeken is követelmény legyen az oltás: a Premier League az elsők közt fogja bevezetni ezt az intézkedést, ha meghozzák.
