Az ország határai több mint egy éve zárva vannak, átoltottság híján újra meg újra kisebb gócok alakulnak ki, vagy éppen több héten át tartó lezárásokat vezetnek be, most éppen Sydney-ben. Az ausztrál embereket már nagyon foglalkoztatja, mikor ér véget ez az ördögi kör: ők ugyanis nem utazhatnak, hozzájuk sem jöhet senki, időről időre lezárások vannak, és mindez rengeteg pénzbe kerül mindenkinek – írja a CNN.

Több jele is van annak, hogy a szigetország lakosai kezdenek nagyon belefáradni a helyzetbe. Vasárnap annak ellenére, hogy otthon maradásra szólították fel a lakosságot, a népszerű Bondi Beachen tömegek gyűltek össze. A szabadban sportolni szabad, ezek az emberek azonban napozni ültek ki a padokra italaikkal.

Eközben az ország északi részén is szigorú, 48 órás kijárási tilalmat vezettek be azt követően, hogy egy bányamunkás brisbane-i karanténhotelben töltött éjszakája során elkapta a koronavírust. Nehéz feladat azt a 900 bányamunkást megtalálni, akivel kapcsolatba kerülhetett: az ország a kontaktkutatás eszközével igyekszik megzabolázni a kitöréseket.

Unják a karantént

Az országban koronavírus miatt eddig mindössze 910 haláleset következett be, ami világszinten is igen alacsony szám, ezen túl az esetszámok összességében véve is alacsonyak maradtak.

Bár a gazdasági életet sikerült gyorsan talpra állítani, a turizmus nagyon megszenvedte a járványt,

az egyetemek költségvetéséből hiányzik a külföldi diákok befizetéseiből érkező tandíjak összege, és sok ausztrálnak hiányzik már nagyon, hogy elutazhasson valahova. Ez most Új-Zélandra, az Ausztráliával egyébként karanténmentes beutazásra szerződő országba sem egyszerű, mivel az ausztrál járványgócok miatt néhány napra felfüggesztették a szabad utazás lehetőségét.

Sokan nem kérnek vakcinát

Ausztrália mindössze a lakosság 4 százalékát tudta eddig beoltani, az arány a fejlődő országokban tapasztalhatóval hasonlítható leginkább össze. A nagy gyógyszergyártókkal kötött tömeges oltásszerződésekből Ausztrália kimaradt, de emellett az oltáskritikus hangok is gondot okoznak.

Áprilisban egy felmérés szerint az ausztrálok közel 30 százaléka vélte úgy, hogy nem valószínű az, hogy beadasson magának valamilyen vakcinát. A kutatást nem sokkal az után készítették, hogy az AstraZeneca-oltásról a vérrögösödés rizikója miatt lemondott az ország.

Távoli álom a nyitás

Az ausztrálok akkor akarják megnyitni a határokat, amikor nyolcvanszázalékos átoltottsággal elérik a nyájimmunitást, erre azonban a becslések szerint még 2022 közepéig várniuk kell. Scott Morrison miniszterelnök nemrégiben azonban már arról beszélt,

talán 2022 karácsonyára érkezik el a megfelelő átoltottság.

A miniszterelnök az AstraZeneca oltásával kapcsolatos kételyeket próbálja felelőssé tenni a lassan alakuló átoltottsággal kapcsolatosan, folyamatosan kritika éri ugyanis az alacsony arányú immunizáció miatt. Másért is felelőssé teszik ugyanakkor: 36 ezer ausztrál rekedt külföldön vagy azért, mert nem tudott repülőjegyhez jutni, mivel kevés volt elérhető és drágán, vagy azért, mert a hazatéréskor kötelező karantén költségei túl magasak. Kijutni sem könnyebb, ami szintén sok ausztrált érint, mivel 2016-os adat szerint az állampolgárok fele vagy külföldön született, vagy legalább egyik szülője külföldi. Ők a családdal töltött időből vesztenek nagyon sokat.

Jelenleg az ötven év fölöttiek jogosultak Ausztráliában oltásra, miközben a lakosok véleménye szerint nem ők terjesztik a leginkább a vírust, hanem a fiatalabb korosztály tagjai. Azok közül, akiknek rokonai élnek külföldön, akadnak olyanok is, akiknek mentális egészségére is káros hatása van, hogy nem tudnak személyesen találkozni szeretteikkel több mint egy éve, és nem is tudják, mikor keríthetnek erre újra sort.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!