Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.77
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
A 2020. november 20-án, a Biontech német biotechnológiai gyógyszercég által közreadott, dátum nélküli képen egy ampulla BNT162b2 elnevezésű, az új típusú koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát tart a kezében egy ember a németországi Mainzban. Sajtóértesülések szerint ezen a napon a Biontech és a Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat a vakcina sürgősségi jóváhagyását kérte az amerikai Élelmiszer-, és Gyógyszerfelügyelettől (FDA).
Nyitókép: MTI/Biontech SE/EPA

Ennyit érhet félmilliárd adag oltás

Az Egyesült Államok félmilliárd, Nagy-Britannia pedig további százmillió adag oltást ajánlott fel az ahhoz nehezen hozzájutó szegényebb országok számára. Joe Biden amerikai elnök minden idők legnagyobb oltásadományozásaként emlegeti Amerika felajánlását.

Joe Biden elnök 500 millió adagos ígérete a Pfizer és a BioNTech közösen fejlesztett vakcinájára vonatkozik, a szállítást augusztusban kezdik majd meg. Száz alacsony és közepes bevételű ország kaphat mindenféle ellentételezési kötelezettség nélkül a vakcinákból, melyekből 200 millió adagot még az idén szétosztanak, míga maradék 300 milliót 2022 júniusáig juttatják el a célországokba. A COVAX mellett az Afrikai Unió programján keresztül osztják el az oltást. Matshidiso Moeti, a WHO Afrikáért felelős igazgatója szerint monumentális lépést tett ezzel az Egyesült Államok, írja a BBC.

A britek által felajánlott 100 millió adagnyi vakcina nagy részét is a COVAX juttatja majd el a felhasználás helyszínére, nagyjából 20 százalékot juttatnak el direktben olyan országokhoz, amelyeknek ezekre nagy szükségük van, és külön megállapodást kötöttek Nagy-Britanniával.

Az USA már korábban is felajánlott 80 millió adag vakcinát, egyes G7-országok is tettek már felajánlásokat, és a nyár folyamán még továbbiak is várhatók. Kérdés persze, mire lesz elegendő ez az egyébként hatalmas mennyiségű vakcina. A COVAX nem kevesebb, mint 2,5 milliárd adagot kötött le korábban, de ezek az adagok csak az év vége felé futhatnak majd be. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO igazgatója korábban azt nyilatkozta,

ahhoz, hogy szeptemberre minden ország lakosságának 10 százaléka be legyen oltva, plusz 250 millió adag vakcinára van szükség, ebből 100 millióra júniusban és júliusban.

Az eredeti COVAX-kezdeményezés szerint már idén év végére kétmilliárd adagot juttattak volna el a szükséget szenvedő országokhoz, az új cél azonban 1,8 milliárd adag a jövő év elejére.

Mindez pedig még mindig nagyon messze áll attól a 11 milliárd adagtól, amely a WHO becslése szerint ahhoz szükséges, hogy a Föld népességének 70 százaléka immunissá válhasson, ez az arány tud ugyanis szignifikáns hatást gyakorolni a terjedésre. A vakcinatermelés kapacitását is bővíteni kellene mindehhez, a G7-országok vezetőitől erre nézvést is várnak terveket.

A legnagyobb problémát az oltások elosztásában azok hiánya jelenti. A COVAX 1,1 milliárd adagot rendelt az AstraZenecának Indiában Covishield név alatt gyártott oltásából, ám az ottani második hullám hatására eddig mindössze 30 milliót kapott meg. A gyártó Szérum Intézet most a hazai igényre fókuszál, valószínűsíthetően csak év vége környékén tud újra oltásokat kivinni az országból. Egyes országokban ugyanakkor

gond van az oltásszállítás logisztikájával is,

valamint a vakcinák felvételének hajlandóságával: Afrikában ezért kellett adagokat megsemmisíteni. A WHO szerint miközben fontos az adományozás is, az afrikai országoknak először azon kell elkezdeniük dolgozni, hogy a meglevő oltásaikat beadják.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×