eur:
411.71
usd:
395.25
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Egészségügyi dolgozók várakoznak, mielőtt tömegesen beoltják az embereket az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájával Belgrádban 2021. március 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Szerb eredmények az egyes vakcinák hatásosságáról

Vannak eltérések az oltóanyagok között, de akit beoltottak, nagyságrendekkel jobb helyzetben van a többieknél.

Egy Kragujevacban, közel 30 ezer beoltott és több mint százezer nem beoltott vizsgálatával készült kutatás első, nem végleges eredményeiről számolt be a Blic című szerbiai napilap alapján a hvg.hu. Eszerint

  • 3 héttel a koronavírus elleni vakcina beadása után ötvenedére esik annak a veszélye, hogy valakin olyan súlyosan jelennek meg a fertőzés tünetei, hogy kórházba kelljen szállítani;
  • 15-ször kisebb az esélye a tüdőgyulladásra azoknak, akik be vannak oltva, mint azoknak, akik egy adagot sem kaptak;
  • azok közül, akik Pfizer- vagy AstraZeneca-oltást kaptak, senki sem került kórházba

Az oltásadagok nyomán kialakuló védettségről kiderült, hogy

  • a be nem oltottak között 8,11 százalék volt a tüdőgyulladás előfordulásának aránya, míg
  • azoknál, akik az első adag vakcinát megkapták, ez 2,03 százalékra csökken.
  • Közvetlenül a második oltás beadása után az arány 1,17, három héttel később pedig 0,57 százalékra csökken.

A legalább egy oltás utáni védettség aszerint, hogy ki milyen szérumot kapott:

  • az AstraZenecát kapottak 2,3 százaléka fertőződött meg,
  • a kínait kapóknál ez 2,2 százalék,
  • az oroszt kapoóknál 1,8, míg
  • a Pfizernél 1,1 százalék volt.

A beoltottak közül tüdőgyulladás alakult ki:

  • a kínaival oltottak 0,7 százalékánál,
  • az orosszal és AstraZenecával oltottak 0,3 százalékánál, és
  • a Pfizert kapók 0,1 százélékánál.

Mennyi beoltott került kórházba:

  • kínai vakcinát kapottak 0,2 százaléka,
  • az oroszt kapottak 0,1 százaléka,
  • a Pfizerrel és AstraZenecával oltottak 0,0 százaléka.

A kutatás a kutatás a január 1. és március 31. közötti megbetegedéseket tartalmazza, és bár Kragujevacban készült, a bevont polgárok száma alapján az eredmény egész Szerbia területére reprezentatívnak tekinthető.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×