eur:
402.8
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 23. hétfő Zoltán
Soós Zoltán háziorvos előkészíti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinákat nyíregyházi rendelőjében 2021. április 1-jén.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Már a második adagot sem adják be AstraZenecából a németek a 60 év alattiaknak

A hatvan éven aluliak esetében áll – sok más országhoz hasonlóan – a szigorítás.

Hatvan éven aluliaknak abban az esetben sem adnak többé az új típusú koronavírus okozta betegség elleni AstraZeneca-féle védőoltásból Németországban, ha már csak a második adag van hátra.

A szövetségi egészségügyi miniszter és a tartományi kormányok egészségügyi minisztereinek tanácskozásán kötött megállapodás szerint az úgynevezett hírvivő RNS-re (mRNS) alapuló vakcinák közül kell választani második oltást azoknál a 60 alattiaknál, akik első adagként AstraZeneca-féle oltást kaptak.

Ez azt jelenti, hogy

ebben a korcsoportban egyelőre vagy a Pfizer/BioNTech- vagy a Moderna-féle készítmény alkalmazható az AstraZeneca-vakcina utáni második oltásként.

Az új szabállyal rövidesen kiegészítik az oltási kampányról szóló szövetségi szintű kormányrendeletet.

A egészségügyi miniszterek konferenciája a döntéssel követi az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO), a szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő szakértői testület ajánlását.

Ugyancsak a STIKO ajánlására döntötték el március végén, hogy a 60 éven felüliekre korlátozzák az AstraZeneca-féle védőoltások használatát Németországban. A testület azért javasolta a változtatást, mert a legújabb tudományos ismeretek szerint a vakcina a 60 éven aluliak körében egy nagyon ritka, de nagyon súlyos mellékhatással, agyi vérrögképződéssel járhat. Azt a kérdést március végén az újabb vizsgálati adatokra várva nyitva hagyták, hogy miként járjanak el abban az esetben, ha már beadtak egy adagot az AstraZeneca-féle oltásból.

Németországban egyelőre az AstraZeneca-, a Pfizer/BioNTech- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a Covid-19-cel szembeni közösségi immunitást. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint keddig a lakosság 6,2 százaléka, 5 117 056 ember kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot 13 567 817 ember, a lakosság 16,3 százaléka kapott.

Az oltási kampány nagyban épít a Johnson & Johnson (J&J) egydózisú vakcinájára, amelynek bevezetését ugyancsak agyi trombózisos esetek miatt felfüggesztették. A Der Spiegel című hírmagazin hírportáljának egy szerdai beszámolója szerint az AstraZeneca vakcina használatának korlátozása és a J&J-féle termék gyógyszerpiaci bevezetésének késése miatt előfordulhat, hogy nem lehet elérni a kampány célját, vagyis azt, hogy a nyár végéig, szeptember 22-ig minden Németországban élő felnőttnek biztosítsanak védőoltást a Covid-19 ellen. Mint írták, a kampányterv alapján egyedül a J&J-vakcinából több mint tízmillió adagot kellene beadni június végéig, és nem lehetne behozni a lemaradást, ha tartósan mellőzni kellene az amerikai óriáscég szérumát.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×