-4 °C
Marco Cavaleri eredetileg egy olasz újságnak nyilatkozva fogalmazott úgy, hogy valószínűleg van valamilyen összefüggés a brit-svéd oltóanyag beadása és az említett betegségek megjelenése között, de egyelőre nem tudtak pontos ok-okozati kapcsolatot kimutatni.
Szavai pillanatok alatt bejárták a világsajtót, sok országban ismételt bizonytalanságot okozva a szer megbízhatóságával kapcsolatban. Az első reflex mindenesetre a legtöbb helyen az volt, hogy a helyi egészségügyi hatóságok végleg átálltak arra, hogy a vakcinát csak az 55 vagy a 60 éven felüliek oltására használják.
Szerdára virradóra
az EU amszterdami ügynöksége jelezte, hogy a nap folyamán – esetleg csütörtökön – hivatalos állásfoglalást tesz közzé az ügyben.
A világsajtó figyelme addig is a brit hatóságok és kutatóműhelyek felé fordult, amelyek a megelőző hónapokban következetesen kitartottak a szer teljes megbízhatósága mellett. A legfrissebb jelentések azonban e tekintetben is változást jeleznek.
A brit „Channel 4” tévécsatorna például azt jelentette, hogy az illetékes hatóság Nagy-Britanniában is a fiatalabb korosztály esetében az AstraZeneca-használat leállítását fontolgatja. Mindeközben bejelentett ténnyé vált, hogy az Oxford Egyetem „ideiglenesen” felfüggesztette azt a vizsgálatot, amelynek keretében 200 fiatal (6 és 17 év közöttiek) beoltásával a szer e korosztályra tett hatását kívánta figyelemmel követni.
A különböző brit kutatóműhelyek megszólaltatott szakértői általában tettek bizonyos engedményt az AstraZeneca és a végzetes panaszok ritka kialakulása közötti összefüggés lehetősége felé, de többnyire siettek hangsúlyozni, hogy
hasonló nagyságrendben szinten minden oltóanyag időnként előidéz fatális rendellenességet.
Saad Shakir, a Southampton Egyetem gyógyszerkutatásra specializálódott professzora például arra emlékeztetett, hogy az egyszerű influenzaoltás is extrém esetben egyebek között Guillain-Barré szindrómát idézhet elő, ami végzetesen megtámadja a paciens idegrendszerét és akár örökös bénulást is előidézhet. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy akkor a szert nem kell használni, hanem hogy a káros mellékhatások kockázatát kell csökkenteni.
A Bristoli Egyetem professzora, Adam Finn kedden közzétett sajtónyilatkozatában minderre is hivatkozva érvelt azzal, hogy „ha önnek felajánlanak egy AstraZeneca-oltást és elfogadja, akkor sokkal nagyobb eséllyel életben marad, mint ha visszautasítja”.
Ugyanezen megközelítés alapján jegyezte meg Rogerio Pinto de Sá Gaspar az Egészségügyi Világszervezet igazgatója is, hogy
Európában az emberek hajlanak arra, hogy „túlhangsúlyozzák a kockázatot az előnyökhöz képest”.
Sajtójelentések emlékeztetnek, hogy Emer Cooke, az Európai Gyógyszerügynökség főigazgatója múlt héten azt jelezte, hogy március 22-ig 62 fatális agyérrög kialakulásról volt tudomásuk. Amihez tegnapi nyilatkozatában Cavaleri még hozzátette, hogy a legtöbb eset 22 és 50 év között női betegeknél következett be, bár akadt néhány ritka példa 50 és 60 között is. A feljegyzett trombózisproblémák mintegy 20 százaléka a negyvenes éveikben járó férfiaknál keletkeztek.
Az EMA szerint mindez azt jelenti, hogy egymillió európai beoltott közül átlagosan 2-5 esetben alakultak ki a fenti panaszok. Nagy-Britanniában az ottani arány szerint 1,2 eset jutott egymillió oltásra.
A tragikus fejlemény amúgy azokban a ritka esetekben, amikor erre sor került, eddig általában a vakcina felvétele után 14-16 nappal jelentkezett.
