eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Koronavírus elleni vakcinát adnak be egy férfinak egy tel-avivi oltóközpontban 2020. december 22-én. Izraelben az egészségügyi dolgozók, a 60 éven felüliek és az egészségi okokból veszélyeztetett csoportokhoz tartozó emberek oltásával december 20-án kezdődött meg az új koronavírus elleni védőoltások beadása.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Erre érdemes figyelni, amikor egy ország nyitni kezd

Nem csak a magas átoltottság fontos, amikor egy ország nyit: aki túl hamar túl sok lépést tesz, elengedve minden kontrollt, bajba kerülhet.

A tömeges oltási kampányok elindulásával párhuzamosan a világ egyes országai fellélegezve indulnak el a nyitás útján, míg mások továbbra is a bezártságban élnek. A The Guardian cikke Chile és Izrael példáját teszi a mérleg két serpenyőjébe: ugyanolyan jól haladnak átoltottság terén, de miközben Izrael igyekszik kitapasztalni azt, mi lesz majd az új normális, addig Chile ismét lezárásokat kellett, hogy bevezessen – a magyar nyitás küszöbén is érdemes tanulmányozni ezen országok példáját, hogy ne essünk bele a dél-amerikaiak hibájába.

Izraelben a világ leggyorsabb immunizációs kampányának következményeként a halálozások, a hospitalizációk és az új esetek száma is nagy mértékben visszaesett. A kilencmilliós ország lakosságának több mint fele kapott már legalább egy adagot a Pfizer oltásából,

az élet pedig szinte teljesen visszatért a pandémia előtti szintre.

A boltok és a szállodák megnyitották kapuikat, újra lehet moziba és színházba menni. Nem minden korlátozás szűnt meg ugyanakkor: maszkot továbbra is kell viselni és a beltéri találkozásokat továbbra is limitek közé szorítják. Eran Segal biológus számításai szerint a januári csúcshoz képest az új esetek száma 96, a kritikus állapotú páciensek száma 91, míg a halálozások száma 85 százalékkal esett vissza. Januárban volt olyan nap is, amikor 10 ezer fölött volt az új esetek száma, mára ez pár százra esett vissza.

Chilében szintén példátlanul gyorsan halad az oltási kampány Dél-Amerikához képest: a 18 milliós ország lakosainak egyharmada kapott már egy adagot a Pfizer vagy a Sinovac oltásából. Az esetszámok ugyanakkor növekedni kezdtek, aminek hatására ismét lezárásokra volt szükség.

A problémát a gyorsan haladó oltási program nyújtott fals biztonságérzet jelentette: év végén megnyíltak a határok, a chileiek elindultak nyaralni,

kontaktkutatási rendszer pedig nem működött így. Ha még az iskolák és az üzletek is újranyitottak volna, a helyzet még rosszabb lehetne.

A két ország helyzete közti különbség egyik oka lehet, hogy Izrael csak a nagyon hatékony Pfizer-oltást használja, míg Chilében a Sinovac vakcinájával is oltanak. Lehetséges ugyanakkor az is, hogy Chile túl hamar nyitott: az izraeliek jóval többet vártak a decemberben megkezdett program eredményeire, azután kezdték csak el a nyitás folyamatát.

Fontosnak tűnik tehát az, hogy ne hirtelen engedjen el egy ország minden kontrollt abban bízva, hogy az elért átoltottság már elég magas ahhoz, hogy végre újra lehessen indítani az életet. Fontos megtartani egyes alapvető intézkedéseket addig, amíg valóban elég magas lesz az átoltottság ahhoz, hogy sokkal biztonságosabban tapasztalhassa meg az új normalitást a lakosság. Chilének most sokkal több beadott oltásra lesz szüksége annak érdekében, hogy leküzdhesse a járványt, mint amennyire egyébként kis türelemmel szüksége lett volna.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×