Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Az új koronavírus elleni védőoltást kapja meg egy páciens a Belgrádi Vásár területén létesített oltóközpontban 2021. január 25-én. Szerbiában 24-én kezdődött meg a vakcináció az öregek és az egészségügyi dolgozók oltásával.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Virágzik a vakcinaturizmus a szomszédban

Egyre több külföldi érkezik Szerbiába, hogy ingyenesen jusson valamely koronavírus elleni védőoltáshoz

Szerbiában január elejétől lehet regisztrálni a védőoltásra. Az online regisztráció mindössze néhány percet vesz igénybe, és a regisztráló azt is kiválaszthatja, hogy a Szerbiában engedélyezett védőoltások közül melyiket kívánja megkapni. A regisztrációhoz mindössze az útlevélszámra van szükség.

A nyugat-balkáni országban eddig az orosz Szputnyik V vakcinát, valamint a kínai Sinopharm, a német-amerikai Pfizer/BioNTech, valamint a brit-svéd AstraZeneca védőoltása érhető el, a regisztrációkor az amerikai Moderna oltását is be lehet jelölni, az azonban még nem hozzáférhető Szerbiában.

A hétmilliós Szerbiában eddig több mint kétmillióan kapták meg valamely védőoltás legalább egy adagját.

A hivatalos információk szerint előbb azokat a szerb állampolgárok oltják be, akik regisztráltak, és valamilyen súlyos betegségben szenvednek, majd az egészséges szerb állampolgárokat, végül a külföldieket. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy amikor nem érkezik elegendő védőoltás valamely gyártótól, akkor előrébb kerülnek azok, akik más gyártók oltóanyagát jelölték be, vagy regisztráció nélkül is felvennék valamely vakcinát.

Így az utóbbi hetekben többször is előfordult, hogy regisztráció nélkül vehették fel a Sinopharm vagy az AstraZeneca védőoltását azok, akik megjelentek a kijelölt oltópontokon.

Sajtóbeszámolók szerint így már több ezer külföldit oltottak be Szerbiában. A legtöbben a környező országokból, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Macedóniából és Albániából érkeztek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×