INFORÁDIÓ
2021. február 27. szombat
Ákos, Bátor

oltóanyag

oroszország

kína

eu

egyesült államok

A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját tartja kezében egy védőruhát viselő egészségügyi dolgozó egy iszlámábádi oltóközpontban 2021. február 3-án. Pakisztánban előző nap megkezdték a lakosság tömeges oltását, amelynek során először az egészségügyi dolgozókat, az idős embereket, majd a katonákat és a rendőröket oltják be. Február 1-jén 500 ezer kínai vakcina érkezett az országba.

Vakcinadiplomácia: a nyugati világ globális térvesztését hozhatja az orosz és kínai oltóanyag

Infostart / Fóris György

Az euroatlanti térség globális befolyásának radikális csökkenését sem zárják legfrissebb elemzések annak fényében, ahogy szerte a világban újabb és újabb kínai és orosz vakcinaeladási megállapodásokat írnak alá.

Bár az Egyesült Államok és az Európai Unió kínálja jelenleg is a legnagyobb pénzügyi támogatást a világ szegényebbik részének a járvány elleni erőfeszítések finanszírozására – az előbbi Joe Biden hétvégi bejelentésével már 3,2 milliárd dolláros támogatást helyezett kilátásba az ENSZ Covax nevű oltóanyag-terjesztési programjához, az EU és tagállamai ugyanebbe eddig 2,2 milliárd euróval szálltak be –, a hajdani „harmadik világban” jelenleg leginkább hiányolt konkrét vakcinaszállítmányok tekintetében Kína és Oroszország egyelőre beelőzik őket.

Oroszország például jelentések szerint 300 millió oltóanyagadagot ígért az Afrikai Uniónak, méghozzá ezek megvásárlását lehetővé tevő pénzügyi támogatási csomaggal együtt, miközben afrikai és ázsiai országok sora – élükön Thaifölddel, Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel – Kínánál áll sorban vakcinaellátásért.

Az orosz–kínai páros ismert módon kínálja oltásait az egyelőre e téren ellátási nehézségekkel küszködő európai – köztük EU-tagállambeli – országoknak is, az orosz Szputnyik V forgalmazását pedig világszerte már 26 országban engedélyezték, köztük Argentínában, Algériában, Bolíviában, Szerbiában (az utóbbi gyártására is készül), vagy az EU-tag Magyarországon is.

Mindezek láttán nyilatkozott az elmaradott országok támogatásával foglalkozó brüsszeli The One Campaigne vezető munkatársa, Brandone Locke a The Guardian szerint, hogy

a nyugati világ rohamléptekben veszíti befolyását a szegényebb országok körében, az utóbbiak szemében hitelesebb partnernek tűnő kínai és orosz befolyáshoz képest.

Ugyanezt a jelenséget húzta alá a hétvégén Emmanuel Macron francia elnök is, aki a Reutersnek nyilatkozva maga is arról beszélt, hogy Európának és az Egyesült Államoknak sürgősen mindent meg kell tennie az afrikai gyógyellátásban dolgozók mielőbbi beoltása érdekében, különben elvesztik hitelességüket az ott élők szemében.

Nyugati oldalon ugyanakkor mindezek láttán vélik úgy, hogy Moszkva és Peking úgy ígér be – mindenki mást lekörözve – milliós vakcinaszállítmányokat, hogy ennek igazából sokszor nincs meg a gyártási fedezete, illetve mindezt nem kizárható módon esetenként saját honi ellátásuk háttérbe szorításával is teszik,

előbbre sorolva a geopolitikai befolyás erősítését politikai számításaikban.

Ez utóbbi szempontot múlt héten Ursula von der Leyen általános feltűnést keltve brüsszeli nyilatkozatában maga is felemlegette – furcsának nevezve, hogy az orosz kormány akkor kínál a világban mindenféle orosz oltóanyagot, amikor jelentések szerint saját állampolgárainak ellátásával egyelőre mintha el lenne maradva –, amivel aztán rövid időn belül felháborodott hivatalos orosz reakciókat sikerült kiváltania.

A brüsszeli orosz EU-képviselet szerint például az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatát vagy az szándék vezette, hogy „az oltási kérdést politizálja”, vagy pedig egyszerűen „tájékozatlan” a kérdésben. Egyik sem vet túl jó fényt rá – tette hozzá az idézett orosz reagálás.

Igazából az orosz és a kínai szállítmányok a jelentések szerint sokfelé az ígértnél kisebb mennyiségben érkeznek, ami egyes vélemények szerint szintén a diplomáciai szempontokból motivált vakcinakínálat vélekedését erősíti. A brüsszeli média erre utaló példaként emlegette azt is, hogy moszkvai jelentések tényként állították be a Szputnyik V amszterdami, az Európai Gyógyszerügynökségnél történt engedélyeztetési kérelmét, miközben arra ténylegesen az utóbbi illetékesei szerint mindmáig nem került még sor.

A G7-ek hétvégi egyeztetésén mindenesetre láthatóan e szempontokat is figyelembe véve döntöttek úgy, hogy növelik a világ elmaradott térségeinek vakcinatámogatását. Igaz, egyelőre többnyire továbbra is a finanszírozás oldaláról történtek felajánlások – az EU például további félmilliárd eurós pénzügyi segélyt jelentett be –, de azért közben

Macron részéről már az is feltűnt, hogy a nyugati világ a rendelkezésére álló oltóanyag 5 százalékát engedje át a világ legszegényebb országainak.

Megfigyelők szerint biztosra vehető, hogy mindezek az aspektusok is terítékre kerülnek, amikor az EU állam- és kormányfői e héten csütörtökön-pénteken újabb – online – csúcstalálkozó keretében tartanak majd járványügyekben egyeztetést.

Nyitókép: MTI/EPA/Szohail Sahzad
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018