eur:
394.1
usd:
365.27
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
A koronavírus-járvány ellen elrendelt intézkedések miatt néptelen utcán kel át egy ultraortodox zsidó férfi az izraeli Bné-Berakban a pészah ünnep kezdetének napján, 2020. április 8-án.
Nyitókép: Oded Balilty

Koronavírus: az izraeli ultraortodoxok náci utalásokkal utasítják el a korlátozásokat

A rendőrség és az ultraortodox csoportok közti konfliktusok mindennapossá váltak Izraelben: a közösség tagjai nem hajlandók a koronavírus elleni védekezés egyes elemeinek betartására.

A szabadtéren tíz, beltérben öt főben maximalizált gyülekezés szabályait az izraeli ultraortodox csoportok nem tartják be, így szinte a napi rutin része a szabályszegők és a rendőrök közti konfliktus. Bnei Brak és Mea She'arim a két erőszak által leginkább sújtott település: előbbinek 200 ezer fős ultraortodox közössége van, a másik kisebb, ettől viszont még nem visszafogottabbak ennek a Jeruzsálem melletti településnek ultraortodox lakosai sem. A közösségen belüli extrém irányzat tagjai festhették a város rendőrfőnökét Hitlerként aposztrofáló graffitit Jeruzsálem városfalára.

A helyzet feszültségét jellemzi, hogy a haredi zsidó közösség tagjai Dávid-csillagot kezdtek el hordani felsőruházatukon, és a Bnei Brakban tapasztalt rendőri fellépéseket a náci Németország lincselésekkel, rablásokkal, fosztogatásokkal és zsidók internálásával járó Kristályéjszakájával vonták párhuzamba.

Kétarcú kommunikáció

A holokauszt-utalásokat és az Izraelen belüli nácizmust emlegető hangokat a haredi közösség rabbijai és politikusai azonnal elítélték, de ugyanilyen erőteljesen fejezték ki kételyüket is azzal kapcsolatosan, hogy be kell-e tartaniuk a koronavírussal kapcsolatos korlátozásokat. Chaim Kanievsky rabbi, a litván ultraortodox közösség vezetője például hónapokon át nyitva tartotta iskoláit a kormány ezzel ellentétes rendelkezése ellenére. Most azt vallja, az iskolák ne nyissanak ki, ha az nyílt konfrontációhoz vezet a rendőrséggel.

A koronavírussal kapcsolatba hozható halálozások aránya 3,6 százalékkal magasabb az ultraortodox közösségen belül a 65 éven felüliek körében, mint a teljes társadalomban. Az elvégzett pozitivitási ráta messze 20 százalék fölötti körükben, és ebből a társadalmi rétegből kerülnek a legnagyobb arányban a betegek kórházba.

Egy haredi családban átlagosan hét gyermek él,

az ország egyik legszegényebb rétegének számít a közösség.

Sűrűn lakott területeken élnek, a férfiakat általában arra biztatják, hogy teljes életüket vallásos tanulmányoknak szenteljék. Aktív szociális és vallási életet élnek, bár más társadalmi csoportokkal nem vegyülnek. A nagy számú résztvevővel tartott társas események fontos velejárói életvitelüknek.

Hatalmat vesztő rabbik

"Minden nap órákon át zsinagógákban vagyunk, találkozunk egymással, együtt tanulunk, találkozunk a rabbikkal, főként Sabbatkor" - mondta a CNN-nek Dov Halbertal felszentelt rabbi, a zsidó törvény szakértője.

"A távolságtartás így nagyon nehéz: a családok nagyok és sokgenerációsak, tíz ember él egy fedél alatt. Nagyon nehéz azt bezárni egy lakásba, aki hozzászokott a társasági élethez"

- mondta.

Halbertal ultraortodoxként kritizálja azokat a vezetőtársait, akik egy éven át biztatták közösségeiket arra, hogy lázadjanak a szabályok ellen. Azt mondja, sok rabbi attól tartott, hogy követőik spirituálisan megsínylik, ha eltiltják őket a közös imáktól és a tanulástól, a fiatalok pedig el is sodródnak a közösségektől.

"A rabbik így elveszthetik hatalmukat egy közösség felett" - fogalmazott.

Ezzel együtt elítéli azokat a haredieket, akik olyan törvények fölé helyezték magukat, amelyek emberéleteket mentenek meg. Halbertal úgy érzi, azok vére, akik a be nem tartott szabályok miatt halnak meg, az erre felbujtók lelkén szárad.

Izraelben kis mértékben csökkennek a fertőzöttségi és halálozási számok, de még mindig magasak.

A halál vakcinájáról beszélnek

Bnei Brak polgármestere, Avraham Rubinstein szintén elítéli az erőszakot és a rendőrökkel szembeni ellenállást.

"Vannak köztünk olyanok, akik erőszakosan viselkednek. Elítéljük őket, nem akarjuk őket sem mi, sem közösségeik. Közösségeik át is adták őket a rendőrségnek"

- mondta néhány nappal azután, hogy extremista haredi fiatalok egy csoportja a nyílt utcán fenyegette meg. Rubinstein szerint iskoláik és zsinagógáik zárva vannak és népszerűsítik az oltási kampányt is, de e téren még van mit tenniük, mivel mindössze 12 százalékos oltottságot értek el. Igaz, más haredi közösségekben egy számjegyű ugyanez az adat.

A bojkottért felelhet egy plakátkampány is, melynek keretében azt terjesztik ismeretlenek, hogy a média el próbálja tussolni a tényt, miszerint az oltási kampány a brit variáns megjelenésével egy időben kezdődött, az oltást pedig a halál vakcinájának nevezik. Ugyanezért támadhatták meg vallási tanulmányokat végző tinédzserek a CNN forgatócsoportját, gyilkosoknak nevezve a médiában dolgozókat.

Sok izraeli úgy érzi, régen aktuális lett volna az ultraortodox csoportok öntörvényűségét megtörni. A harediket a katonai szolgálat alól kibújó, állami juttatásokból élő, a poitikai életben királycsinálóként viselkedő rétegnek tartják kritikusaik és politikai ellenfeleik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×