eur:
387.97
usd:
360.22
bux:
69201.95
2024. május 11. szombat Ferenc
Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án.
Nyitókép: Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án. MTI/AP

Több uniós forrást várnának a járvány hatásainak felszámolására az európaiak

Egy friss közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók jelentős része továbbra is jelentős egyéni pénzügyi nehézségek küszködik, ugyanakkor csökken a bizonytalanság és a félelem érzése, megjelent a bizakodás és a remény.

A közvéleménykutatást a Kantar végezte az Európai Parlament megrendelésére 2020. június 11. és 29. között. Az EU 27 tagállamából összesen 24 798-an válaszoltak. A megkérdezettek köre a 16 és 64 év közötti korcsoportra (illetve Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában a 16–54 éves korosztályra) korlátozódott.

A reprezentatív mintavétel érdekében országos szinten nem-, életkor- és régió-alapú kvótákat határoztak meg. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.

A válaszokból az derül ki, hogy az európaiak többsége - 56 százaléka - szerint több uniós forrást kellene áldozni a járvány okozta károk enyhítésére. A válaszadók szerint a pénzt elsősorban a népegészségügy területére kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és az éghajlatváltozás kezelése követi.

A magyar válaszadók ezzel szemben jóval kisebb arányban, 40 százalékban támogatják az uniós források növelését erre a célra.

Az Európai Parlament megbízásából 2020 júniusának végén készített felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az Európai Uniónak a válság utáni helyreállításban. Többségük (56 százalékuk) szerint ehhez az is kell, hogy az Uniónak több forrása legyen mindenekelőtt az egészségügyi ágazatot érő terhek, illetve a gazdasági hatások enyhítésére.

A válaszadók több mint fele (53 százalékuk) továbbra is elégedetlen az uniós tagállamok közötti szolidaritás mértékével, bár ezen a téren némi (öt százalékpontos) javulás tapasztalható az áprilisi adatokhoz képest.

A magyar válaszadók e tekintetben elégedettebbek az uniós átlagnál.

Többen hallottak az EU járványügyi intézkedéseiről, azok megítélése is kedvezőbb

Az európaiak 76 százaléka előtt nem ismeretlenek a világjárvány következményeinek enyhítésére hozott uniós lépések. 36 százalékuk azt is pontosan tudja, hogy melyek ezek a lépések. A témában készült áprilisi felmérés eredményeihez képest ez három százalékpontos növekedést jelent. Áprilisban még a válaszadóknak csak 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az uniós válaszlépésekkel. Mostanra ebben is átlagosan hét százalékpontos növekedés volt tapasztalható. Egyértelmű jelzés ez arra nézve, hogy a közvélemény kiáll a javasolt intézkedések mellett, amelyek közül több még meg sem valósult.

A többség továbbra sem elégedett a tagállamok közötti szolidaritás mértékével

A megkérdezettek 53 százaléka nem érzi kellő mértékűnek a tagállamok egymás iránti szolidaritását, 39 százalékuk viszont ezzel átlagban elégedett. Áprilisban ennél rosszabb volt a helyzet: átlagosan öt százalékponttal többen vártak volna több segítséget a többi tagállamtól. Portugáliában és Spanyolországban különösen sokan voltak elégedetlenek (további kilenc százalékpontnyian), de Németországban, Görögországban, Romániában és Szlovákiában is meghaladta a számuk az átlagot (további hét százalékponttal).

Magyarországon az áprilisi adatokhoz képest öt százalékponttal többen elégedettek a szolidaritás mértékével (43 százalék).

Fejleszteni kellene az eszközöket a hasonló válsághelyzetek kezelésére

A válaszadók mintegy kétharmada (69 százaléka) egyetért azzal, hogy „az EU-nak több hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány”. 26 tagállamban a válaszadók döntő többsége érzi így. Leginkább Portugáliában és Luxemburgban (87-87 százalék), Cipruson (85 százalék), Máltán (84 százalék), Észtországban (81 százalék), Írországban (79 százalék), Olaszországban és Görögországban (78-78 százalék), valamint Romániában (77 százalék) és Spanyolországban (75 százalék) vannak ezen a véleményen.

A járványvédelemhez az európaiak többsége növelné az uniós költségvetést

Az európaiak többsége (56 százaléka) úgy véli, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy úrrá tudjunk lenni a koronavírus-válságon. A tagállamok közül 15-ben a válaszadók döntő többsége gondolja így: Görögországban 79, Cipruson 74, Spanyolországban és Portugáliában 71-71 százalékuk.

Magyarországon ez az adat 57 százalék.

A magyar megkérdezettek 42 százaléka azonban elégedett az uniós rendelkezésére álló források mennyiségével (csak 40 százalékuk támogatná a forrásbővítést).

Azzal kapcsolatban, hogy mely szakpolitikai területekre irányuljanak uniós többletforrások,

az európai polgárok egyértelműen az egészségügyet említették a legelső helyen.

55 százalékuk számára a népegészségügyi ráfordítások a legfontosabbak (a tagállamok közül 17-ben). A listán előkelő helyen szerepelt továbbá a gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése (45 százalék), a foglalkoztatás és a szociális ügyek (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem (36 százalék). Ha tagországokra lebontva nézzük a sorrendet, az olaszok (58 százalék), a szlovének (55 százalék) és a litvánok (54 százalék) a gazdasági helyreállítás finanszírozását érzik égetőbbnek, míg az osztrákok (48 százalék) és a dánok (45 százalék) inkább az éghajlatvédelemét. Szlovákiában (63 százalék), Horvátországban (58 százalék) és Finnországban (46 százalék) a leggyakrabban a foglalkoztatás és a szociális kérdések merülnek fel válaszként.

Magyarországon:

  • a közegészségügy mellett
  • a gazdaság újraindítására,
  • az oktatásra,
  • a védelemre és biztonságra, valamint
  • a tiszta energiára,
  • a szállításra

költenének az emberek arányaiban jóval többet, mint a megkérdezettek uniós átlaga.

Továbbra is jelentős egyéni pénzügyi nehézségek

Mi sem jelzi jobban, hogy mielőbb szükség van a helyreállítási csomagra, hogy az európai polgárok a járvány kitörése óta súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Ebben a tekintetben alig volt változás áprilishoz képest: a válaszadók 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről. Elsődleges okként 21 tagállamban jelölték meg a polgárok a jövedelemkiesést (28 százalék). Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék) panaszkodtak erre.

A magyar választók a pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos válaszok mindegyikében jóval az uniós átlag feletti nehézségeket jelöltek meg.

Csökken a bizonytalanság és a félelem érzése, megjelent a bizakodás és a remény

Amikor a polgárokat arról kérdezték, hogy jelenleg mivel lehetne a legjobban jellemezni a válsággal kapcsolatos érzelmi állapotukat, 15 tagállamban is a „reménységet” választották (a válaszadók összesen 41 százaléka). Ez jelentős fejlődés a legutóbbi felmérés óta. Egészen megközelítette a „bizonytalanságot”, amely az áprilisi 50 százalékról most 45 százalékra csökkent. Általában véve is csökkennek a negatív érzések: a félelem öt százalékponttal 17 százalékra, a frusztráció négy százalékponttal 23 százalékra, a tehetetlenség nyolc százalékponttal 21 százalékra. Ezzel szemben átlagban három százalékponttal többen vannak azok, akik bizakodással tekintenek a jövőbe (24 százalék) és két százalékponttal többen, akik úgy érzik, hogy számíthatnak segítségre (16 százalék).

Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli így kommentálta az eredményeket:

„A válaszokból egyértelműen kiolvasható, hogy a polgárok nagyobb összetartást és hathatósabb fellépést várnak az Uniótól a válság rendezéséhez. Azt is világosan látják, hogy az uniós költségvetés megnövelése nélkül aligha lehet kezelni a világjárvány példa nélküli gazdasági és társadalmi hatásait. Amikor a Parlament a jelenlegi költségvetési vita során egy hatékonyabb és nagyratörőbb EU mellett teszi le a voksát, akkor az európaiak kérését juttatja érvényre.”

A tervek szerint 2020 szeptemberének elején adjuk majd közre a felmérésről készült teljes jelentést az összes adattal együtt.

A Parlament által megrendelt közvéleménykutatás első eredményei, 2020. július 14. (angolul)

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai bevásárlókörúton a német védelmi miniszter: az Egyesült Államok szállít, Németország fizet

Amerikai bevásárlókörúton a német védelmi miniszter: az Egyesült Államok szállít, Németország fizet

Két legyet egy csapásra – így foglalható össze leginkább Németország védelmi miniszterének az Egyesült Államokban tett látogatása. Boris Pistorius egyrészt határozott kommunikációval igyekezett hangsúlyozni, hogy a szövetségesek számíthatnak Németországra,. Másrészt nem hagyott kétséget afelől, hogy országa számít az Egyesült Államok támogatására.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.13. hétfő, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Rég nem látott hosszú menetelésben az amerikai tőzsdék

Rég nem látott hosszú menetelésben az amerikai tőzsdék

A nemzetközi színtéren folytatódik a hét korábbi részében is látott pozitív momentum, emelkednek a vezető részvényindexek, a német DAX új történelmi csúcsot állított be, miközben az amerikai piacok is jól szerepelnek. A magyar piacon is jó volt a hangulat, a befektetők ma friss információkat kaptak az OTP és a Mol első negyedéves teljesítményéről, hiszen mindkét vállalat hajnalban tette közzé negyedéves gyorsjelentését. A vártnak megfelelő bevételt, de valamivel magasabb profitot szállított az OTP, a menedzsment nem is változtatott a márciusban kiadott előrejelzésein. A Mol számai messze elmaradtak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, viszont a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözet és a rendkívül magasan alakuló finomítói feláraknak köszönhetően összességében erős számokat hozott az olajcég.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×