Soós Eszter Petronella politológus, az InfoRádiónak nyilatkozva három befolyásoló tényezőre is felhívta a figyelmet a franciaországi önkormányzati választás eredményével kapcsolatban.

Először is, mint fogalmazott, alacsony részvétel esetében mindig fennállnak bizonyos mobilizációs kérdések, hogy voltaképp kik is mennek el szavazni, amin értelemszerűen nagyban múlik a végeredmény.

A szakember másodikként arra emlékezetetett, hogy

a franciaországi politikai baloldalon komoly átrendeződés figyelhető meg

egy ideje. Az évtizedeken át domináns Szocialista Párt (Parti socialiste) már az európai uniós választásokon is alul szerepelt a Zöldekkel szemben, ahogyan a francia elnökválasztás alkalmával is. Tehát valós a baloldali erőátrendeződés.

Harmadik, és nem elhanyagolható dolog, folytatta a Franciaország-szakértő, hogy az önkormányzati választások eltérő módon működnek, mint az országosak, és az

olyan szövetségeknek kedveznek, ahol van helyi beágyazottság.

Vagyis, a személyekre épülő mozgalmak, mint a radikális baloldali Lázadó Franciaország vagy a Marine Le Pen féle szélsőjobboldali tömörülés (Nemzeti Gyűlés), akár az Emmanuel Macron féle En Marche, nem tekinthetők „minden sarkon ott lévő” pártoknak. Ellenben a szocialista aktivistákat magába foglaló Zöldek, vagy a konzervatívok, akik szintén évtizedes beágyazottsággal rendelkeznek – fogalmazott Soós Eszter Petronella.

A szakember szerint, bár nem döntő mód, de valószínűleg a Zöldek sikerét szolgálta az is, hogy a franca társadalom egy része egyre inkább érzékenyebb a zöld témákra, amit Emmanuel Macron például nem képes „magához édesgetni”.

Az önkormányzati választással pedig

lezárult egy fejezet a nagy „sakkjátszmában”,

amit más nevén úgy hívnak, hogy 2022-es elnökválasztás

– tette hozzá Soós Eszter Petronella, emlékeztetve, hogy Emmanuel Macron folyamatosan azt kommunikálta, hogy a választás után érdemi politikai lépéseket tesz majd, ami szerteágazó lehet. Ugyanis mindenféle pletykák vannak – fogalmazott a szakértő –, az előre hozott elnökválasztástól az előre hozott nemzetgyűlési választáson át a kormányátalakításig és miniszterelnök cseréjéig.

A legnagyobb valószínűsége utóbbiaknak van, tehát

egy nagy kormányalakításnak, valamint egy kis mértékű zöld illetve szociális fordulatnak a marconi politikában

– vélekedett a politológus. Ami egyébként egy politikai ciklus logikájából is következik, hiszen azok elején szoktak megszorítani és reformálni, majd a végén osztogatni. Mindemellett a koronaválság miatt várhatóan két olyan év következik, ami lényegében elsöpri az elnökség eddig valamennyi eredményét, köztük például a munkanélküliség csökkenését, tehát

egy szociálisan sokkal turbulensebb időszak következik,

mint korábban – magyarázta.

Soós Eszter Petronella szerint Emmanuel Macron helyzete – paradox módon – nem rossz. Ugyanis, egy, a választás hetében megjelent közvélemény-kutatás szerint egy mostani elnökválasztás alkalmával a regnáló Emmanuel Macron bizonyult volna győztesnek, 26 és 28 százalékpontnyi eredménnyel a riválisaival szemben, miközben Marine Le Pen jutott volna csak a második fordulóba. A harmadik helyen álló befutó már csak 12, míg a negyedik, zöldpárti jelölt csupán 8 százalékot ért volna el a felmérés szerint. A Franciaország-szakértő szerint ebből is jól látszik, hogy egy helyi választás eredményét nem lehet országos szintre „lefordítani”.

Tehát abban az esetben,

ha az elnökválasztási helyzet változatlan marad, 2022-ben nem lesz a Zöldekből kormányzati szereplő Franciaországban,

legfeljebb koalíciós partnerként, értett egyet a szakértő. Hiszen a nemzetgyűlési választást, amikor elsősorban már a pártok mérettetnek meg, az elnökválasztást követően tartják meg, így utóbbi nagyban befolyásolja az előbbi eredményét is. Így a Zöldek kormánypárti többségre csak akkor számíthatnak, ha sikerülek elnököt adniuk az országnak, ami persze nem kizárt, miután két év „borzasztóan hosszú” idő – tette hozzá végezetül Soós Eszter Petronella.