INFORÁDIÓ
2021. szeptember 19. vasárnap
Vilhelmina

rasszizmus

tüntetés

koronavírus

németország

George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetők Frankfurtban 2020. június 5-én. Floydot május 25-én Minneapolisban egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, majd egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi levegőért könyörgött, később pedig a kórházba szállítás közben meghalt.

Furcsa ellentmondásokat szültek az elmúlt hetek tüntetései Németországban

Az embereknek már egy ideje kezd elegük lenni a koronavírus miatt érvényben lévő intézkedésekből. A megmozdulások idővel azonban átcsaptak a tengerentúlon tapasztalható, rasszizmus és rendőri túlkapások elleni tiltakozásokká.

A nagyvárosokban eleinte csupán néhány tucatnyi tüntető verődött össze, hogy tiltakozzon a szociális elszigetelődés ellen, a rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartás érdekében, valamint a tilalmak okozta egzisztenciális félelmeiknek is hangot akartak adni. A hatóságok ezeket a megmozdulásokat az alkotmány garantálta gyülekezési szabadság értelmében engedélyezték ugyan, de csak szigorú létszámkorlátozások és egyéb feltételek mellett.

Ezt követően Stuttgartban, Frankfurtban és Münchenben már több ezren mentek az utcákra, és

úgynevezett higiéniatüntetéseken

követelték a szigorú korlátozások feloldását. Míg Berlinben a jobb és baloldali tüntetők szokás szerint összecsaptak a rendőrökkel, addig a többi nagyvárosban békések voltak a résztvevők.

Köln, 2020. május 23.
A koronavírus-járvány miatt hozott kormányzati intézkedések elleni tüntetés résztvevői Kölnben 2020. május 23-án.
MTI/AP/Martin Meissner
Köln, 2020. május 23. A koronavírus-járvány miatt hozott kormányzati intézkedések elleni tüntetés résztvevői. MTI/AP/Martin Meissner

Joachim Herrmann bajor belügyminiszter egy televíziós nyilatkozatában nemtetszésének adott hangot, mert Münchenben az első koronavírus-tüntetésen a bejelentett 80 helyett több mint 3000 ember gyűlt össze a város központjában. „Elfogadhatatlannak” nevezte a tüntetők „fegyelmezetlenségét”, amiért nem tartották be az előírások szerinti minimális távolságot, veszélyeztetve ezzel a többi arra járó embert is. Ezért

a soron következő tüntetést már az Octoberfest színhelyére, a Theresiewiesere engedélyezték,

legfeljebb 1000 résztvevővel, szigorú távolságtartási és maszkviselési követelményekkel.

Stuttgartban is több ezeren tüntettek, itt a sajtó és a politikusok elsősorban a szervezőket és felszólalókat kritizálták hevesen: szélsőjobboldalinak, náci beállítottságúnak, összeesküvéselméletek hívőinek, vagy csak „megtébolyodottnak” titulálva őket.

Azonban az Egyesült Államokból a rasszizmus és a rendőri túlkapások ellen cunamiként száguldó, és az elmúlt hétvégére Németországra is átcsapódó tiltakozáshullám furcsa kettős mércéhez vezetett a német politikusoknál, a rendfenntartók irányítóinál és a liberális sajtóban is.

Berlin, 2020. június 6.
A George Floyd halála miatt tiltakozó tüntetők egyike szájmaszkban a berlini Alexanderplatzon 2020. június 6-án. Európa több nagyvárosában tartanak szolidaritási tüntetéseket naponta a Floyd halálát okozó rendőri túlkapás miatt és az amerikai Black Lives Matters mozgalom mellett.
MTI/AP/Markus Schreiber
Berlin, 2020. június 6. A George Floyd halála miatt tiltakozó tüntetők egyike szájmaszkban a berlini Alexanderplatzon. Európa több nagyvárosában tartanak szolidaritási tüntetéseket naponta a Floyd halálát okozó rendőri túlkapás miatt és az amerikai Black Lives Matters mozgalom mellett. MTI/AP/Markus Schreiber

A korábbi tüntetőket aszociálisnak, szolidaritásellenesnek, „eszementnek” megbélyegző sajtó és vezető politikusok egyaránt rokonszenvüket fejezték ki a pénteken és szombaton utcára tódult tömegekkel, akik fittyet hányva minden érvényben tilalmakra, tízezrével vettek részt a rendezvényeken.

Münchenben a bejelentett 200 helyett 25 ezren, Kölnben 500 helyett 10 ezren, Berlinben az Alexanderplatzon 15 ezren, Hamburgban 525 helyett nagyjából 9 ezren tüntettek, többnyire békésen. Utóbbi helyszínen az esti óráktól pár száz, arcát eltakaró szélsőbaloldali huligán támadt a rendőrökre, ahogyan a fővárosban is kövekkel és üvegpalackokkal dobálták meg a hatóság embereit.

Az esetet követően a berlini rendőrszakszervezet Twitteren kérdezte gúnyosan a belügyekért felelős szenátort: „Ma nem érvényesek a távolságtartási szabályok? […] De az fontos, hogy a fodrásznál mindannyian maszkot viseljünk?” Egy másik „csivitben” pedig arra figyelmeztették a kollégákat, hogy vigyázzanak magukra, mert életveszélybe is kerülhetnek a köveket hajigáló „profi káoszt okozók” miatt.

A fentiekből kitűnhet, hogy

egy tüntetés nem feltétlenül egyenlő egy másik tüntetéssel,

habár mindegyikre a német alaptörvény ugyanazon 8. cikkelye vonatkozik. A kormány korlátozó intézkedései ellen tüntetőket a törvény teljes szigorával sújtották, miközben a baloldali szervezetek által szervezett rasszizmusellenes tüntetések idejére megszűntnek tekintették a pandémiát.

A kettős mérce versenyében Cem Özdemir, a Zöldek vezető politikusa vitte el a pálmát: míg május 10-én úgy fogalmazott a Twitteren, hogy „a szektások, tudománytagadók és összeesküvésimádók tartsák be a törvényeket, és aki nem tartja be a minimális távolságot, azt következetesen meg kell büntetni.” Addig június 6-án az említett szabályok már nem számítottak neki: „fontos az, hogy sok ember menjen Németországban az utcára. Köszönöm! Reményt keltetek bennem, hogy mi, a társadalom erősebbek lehetünk, mint a gyűlölet, és a rasszizmus ellen együtt harcolhatunk” – fogalmazott.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/AP/DPA/Boris Rössler

Kapcsolódó hang

Tüntetések és kettős mérce Németországban
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018