Infostart.hu
eur:
367.53
usd:
334.96
bux:
143807.7
2026. november 18. szerda Jenő
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézete (NIAID) által közreadott,  dátumozatlan elektronmikroszkópos kép a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról, amint laboratóriumban tenyésztve a narancsárga színű kórokozó előtör a környező sejtből. A 2019-nCoV néven is ismert vírus egy fertőző humán koronavírus, amely a COVID-19-nek nevezett, tüdőgyulladásos megbetegedést okozza. A mintát egy betegtől vették az Egyesült Államokban. A COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus előidézte betegség halálos áldozatainak száma 1776-ra emelkedett Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban hunytak el. A 2019 december közepe óta tomboló járvány fertőzöttjeinek száma 70 548-ra nőtt.
Nyitókép: MTI/AP/NIAID-RML

Itt a remény? Gyorsan haladnak egy oltóanyag tesztelésével

Elkezdték két Covid-19 elleni oltóanyag klinikai tesztelésének első fázisát Ausztráliában - jelentette be csütörtökön az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO).

A CSIRO januárban kapcsolódott be a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) vakcinafejlesztésre koncentráló globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.

Az Oxfordi Egyetemen és az amerikai Inovio Parmaceutical gyógyszergyártó által készített vakcinák állatokon történő tesztelését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hagyta jóvá. A CSIRO ezekkel az oltóanyagokkal kezdte el a preklinikai tesztelést.

Az Oxfordi Egyetemen kifejleszett oltóanyag egy vektorvakcina, amely "hibás" vírust használ a koronavírus fehérjéinek az immunrendszerbe juttatására és az immunválasz kiváltására.

Ez a vírus nem képes szaporodni, ezért a vakcina nem tudja megbetegíteni a szervezetet.

Az Inovio által készített vakcina pedig a koronavírus bizonyos fehérjéit kódolja az immunrendszerbe és ezzel arra készteti a sejteket, hogy előállítsák ezeket a fehérjéket, mielőtt az immunrendszer reagálna rájuk.

A preklinikai vizsgálat keretében egyelőre házi görényeknek adják be a vakcinákat a CSIRO egy magas szintű biológiai biztonsági létesítményében. A tesztelésnek ez az első fázisa mintegy három hónapot vesz igénybe - mondta el a CSIRO egészségügyi igazgatója, Rob Grenfell. Hozzátette, hogy alkalmazható vakcina legkorábban a jövő év vége felé lehet a fejlesztésből. A CSIRO azt is vizsgálja, hogy a vakcina milyen módon fejti ki leghatékonyabban a hatását: az izomszövetbe injektálás és az orrspray is szerepel a kutatásban.

Grenfell kiemelte, hogy

az ausztrál kutatók a preklinikai tesztelésig nyolc hét alatt jutottak el, holott ez máskülönben akár két évbe is telhet.

Elmondta, hogy a jelenleg vizsgált két lehetséges oltóanyag közül az egyikkel április végén vagy május elején már elkezdődhet az embereken történő tesztelés is.

Kínán kívül a CSIRO volt az első kutatószervezet, amely sikeresen kifejlesztette a vírus laboratóriumi változatát. Februárban erősítették meg, hogy a házi görények az emberhez hasonlóan reagáltak a koronavírusra, mivel légzősejtjeikben megvan az a receptor, amelyhez a vírus kapcsolódni tud. A vakcinával ezt a kapcsolódást akarják gátolni.

Grenfell szerint jó esély van arra, hogy az oltóanyag embereknél is hatásos lehet.

Jelenleg az amerikai Moderna Inc. áll legközelebb az ismert kutatóintézetek közül az emberi teszteléshez, bejelentett terveik szerint már márciusban elkezdték a kísérleteket.

Izraelben szintén elkezdték egy Covid-19 vakcina prototípusának tesztelését rágcsálókon egy biokémiai védelmi laboratóriumban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Tisza-kormány: megnyitná a dohány-nagykereskedelmet a kormány, kártalanítás nélkül szűnne meg a monopólium

Tisza-kormány: megnyitná a dohány-nagykereskedelmet a kormány, kártalanítás nélkül szűnne meg a monopólium

Ma lezárulhat a 2027-es költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. A parlamenti menetrendről elérhető összefoglaló erre a napra jelzi a háromnapos vita utolsó szakaszát, ennek lezárása azonban még nem jelentené a büdzsé elfogadását, amelyre várhatóan december közepéig kell majd várnunk. A képviselőknek a holnapi, csütörtök 16 órás határidőig lesz lehetőségük a módosító indítványok benyújtására.Kármán András pénzügyminiszter szerint a vagyonadó egy-két ponton még változhat a bevezetése előtt, a különadók azonban maradnak. Az is kiderült, hogy a Tisza Párt az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály több pontját is módosítaná, azzal a céllal, hogy átláthatóbbá tegyék a parlamenti munkát és átalakítsák a viták rendjét. Ezen felül felülvizsgálnák a bizottsági működés és a képviselői felelősségre vonás szabályait is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×