Infostart.hu
eur:
384.24
usd:
330.09
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Facebook/Varga Judit

7-es cikkely: a meghallgatással folytatódik az eljárás

Újabb szakaszába lép hétfő délután a Magyarországgal szemben egy évvel ezelőtt elindított úgynevezett 7-es cikk szerinti, azaz a jogállamiság helyzetéről szóló eljárás. Ezt az Európai Parlament indította el, és a mostani finn uniós elnökség már az illetékes miniszterek kezébe adta a lehetséges folytatást. Magyarországot Varga Judit igazságügyi miniszter képviseli.

Tavaly ősszel az Európai Parlament fogadta el azt a Sargentini-jelentést, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországgal szemben elinduljon a 7-es cikk szerinti eljárás, ami akár azt is lehetővé teheti, hogy felfüggesztik Budapest szavazati jogát a közösségben. Az egy évvel ezelőtt elfogadott határozat elfogadásának eljárásrendjét a magyar kormány és a fideszes EP-kéviselők is vitatták. Ezen kívül politikailag motíváltnak is tartották.

Az európai parlamenti választások közelsége, és a hosszadalmas bürokrácia okán a 2018 második féléves osztrák elnökség elkezdte ugyan a procedúrát, ám annak menete az idei első féléves román elnökségnél lelassult, végül pedig a májusi választások után a második féléves finn elnökség kifejezetten a jogállamiság helyzetét tűzte a zászlajára.

Anna-Maja Kristina Henriksson, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország igazságügyminisztere az Európai Parlament Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának ülésén azt mondta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának szeptember 16-ai hallgatják meg Magyarországot. Ez a következő lépés a hetes cikkely szerinti eljárásban, melyet a finn tárcavezető szükségesnek nevezett. Beszélt arról is, hogy az EU-támogatásoknak fontos szerepet kell játszaniuk a jogállamisági mechanizmusban, össze kell kötni a kettőt.

A meghallgatás ténye már idén nyáron biztossá vált, így a kormány több tagja mellett Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében is a finn állami és jogi berendezkedésről kezdett el kritikákat megfogalmazni.

"Jó idegrendszer kell ahhoz, hogy a bennünket jogállamiság szempontjából majd kérdezgető finn barátainknak ne mosolygással, hanem kellő tisztelettel, udvariasan válaszoljunk" - mondta akkor Orbán Viktor.

Varga Juditot azonban nem csak a finnek, hanem az összes uniós miniszter kérdezheti – mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. "A magyar kormánynak lesz egy órája arra, hogy felsorakoztassa az érveit - papíron ezek már ismertek. Utána a tagállamok, vagyis a minisztereik kérdéseiket intézhetnek Magyarországhoz. Az eljárás ezen része, a meghallgatás olyan lesz, mint amilyen Lengyelországgal szemben zajlik és legalább háromszor-négyszer is sor került rá" - tette hozzá Gyévai Zoltán.

A nap végén a Tanács kiad majd egy összegzést a vitáról, de nem értékeli az ott elhangzottakat. Ha úgy döntenek a miniszterek, ajánlásokat tehetnek a magyar kormány számára. Ha a javaslatokat a magyar kormány nem fogadja meg, a Tanács egy újabb ülés után olyan határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a jogállamiság rendszerszinten sérül Magyarországon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×