A vizsgált NATO-tagországokban átlagosan tízből hatan előnyösnek vélik a tagságot – mondta a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója hozzátéve, az arány a lengyeleknél, a románoknál a legmagasabb (tízből kilenc). A cseheknél, a németeknél, a magyaroknál, a horvátoknál, a szlovákoknál és a szlovákoknál is az emberek több mint fele válaszolt pozitívan a NATO-tagságra vonatkozó kérdésre – jelezte Nagy Dániel.

„A bolgároknál kisebb csak valamivel az arány. Érdekes, hogy a nem NATO-tagország Szerbia lakosságának mindössze ötöde, az Ausztriában élők hatoda véli csak úgy, hogy előnyös lenne a NATO-tagság.”

A felmérés adatait ismertetve a kutatási igazgató elmondta, hogy amíg a két nem NATO-tagot leszámítva a többség NATO-párti, az Egyesült Államok megítélése valamivel negatívabb. A vizsgált országokban a megkérdezettek nagyjából felének inkább jó a véleménye, de nem lebecsülhető arányban: tízből négy embernek negatív véleménye is van – tette hozzá Nagy Dániel.

„Erre magyarázat lehet Donald Trump alacsonyabb népszerűsége. Tízből kilencen tudtak véleményt mondani, ami azt jelenti, alapvetően ismert politikusról van szó. A megítélése Lengyelországban, Romániában, Csehországban, Szerbiában, valamint Magyarországon és Bulgáriában az átlagnál pozitívabb. Érdekesség, hogy a többi országhoz képest legkevesebben Lengyelországban és Magyarországon vélekednek negatívan az amerikai elnökről.”

Trump népszerűtlennek az osztrákok, a németek, a szlovének, szlovákok és a horvátok körében számít – mondta Nagy Dániel, hozzátéve, hogy a felmérés arra is rámutat, hogy mivel a közép-európaiak NATO- és USA-pártiak, az amerikai elnök aktívabb szerepvállalását várják a régióban.

„Az amerikai elnök alacsonyabb népszerűségének hátterében a közép-európai országokban tapasztalható negatív médiakép állhat.”

Ugyanezzel magyarázta a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója azt, hogy Ausztriában és Németországban kiugró (90, illetve 82 százalék) az amerikai elnökről negatívan vélekedők aránya.