Ellenszavazta és tartózkodás nélkül hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Irán és a hatok, vagyis a BT öt állandó tagja és Németország által múlt kedden, két évnyi tárgyalás után elfogadott megállapodást, amely szerint enyhítenek a nemzetközi szankciókon az iráni nukleáris program korlátozásának fejében.

A gazdasági büntetőintézkedéseket csak azt követően oldják fel, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentésben igazolja a BT-nek, hogy Irán megtett több, a nukleáris programja korlátozásáról szóló megállapodás által előírt lépést.

Teherán egyebek közt tíz éven belül a jelenlegi 19 ezerről nagyjából 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát, a már dúsított urán mennyiségét 12 ezer kilogrammról 300 kilogrammra csökkenti.

A bécsi megállapodás esetleges megsértésével kapcsolatban a Biztonsági Tanács által hétfőn elfogadott dokumentum úgy rendelkezik, panasz esetén szavaznia kell, ha a BT-ben nem alakul ki összhang, akkor a büntetőintézkedések automatikusan ismét hatályba lépnek.
Samantha Power, Amerika ENSZ-nagykövete szerint a megállapodás messze túlmutat az iráni atomprogramon.

"A tanulságok között van a globális normák érvényesítése, a diplomácia lényegi szerepének elismerése, a folyamatok állandó nyomon követésének fontossága, és a Biztonsági Tanács egységes fellépésének nélkülözhetetlensége."
A felszólaló nagykövetek közül többen történelmi jelentőségűnek nevezték a megállapodást, kiemelve, hogy tisztán tárgyalásos úton sikerült eredményt elérni.

Az Iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, Mohamed Ali Dzsafari röviddel a szavazás előtt azt nyilatkozta, "a határozat bizonyos részei világosan átlépik az iszlám köztársaság által meghúzott vörös vonalakat, különösképpen az iráni hadsereg képességeit illetően".

Az Európai Unió hétfőn hagyta jóvá a bécsi megállapodást, az amerikai kormány pedig azt eljuttatta a kongresszushoz, amelynek 60 napja van a mérlegelésre. Éppen ezért az új BT-határozat számos rendelkezése 90 napig nem lép hatályba.